Kisfiu blogja
GondolatokA küzdelmed nyomai!
Fájó hétköznapok, lefelé pergő homok,
arcunkon, harcoktól barázdált nyomok.
Harcokkal telt hetek, hónapok s évek,
harcolok, mert így érzem hogy élek!
Van miért mindig, magamért és másért,
nem cserélném ezt el semmi másért,
mert ez ad a halhatatlanságnak teret,
mit a halandó lét soha el nem temet!
A harc lehet tán a haladásunk útja,
mit nem nyelhet el semmi gonosz kútja,
minek fájó, gyötrelmes szépsége,
nem lesz soha életünk vétsége!
Ami fáj, de jóért, igazságért kiált,
nemesíti azt ki ezek mellett kiállt!
Fájó hétköznapok lefelé pergő homok,
harcaid által igaz lelkekben hagyott nyomok!
Álomvilág!
Zsendül a fű szellő libben álmos varázs ébredez,
csöngettyűszó bársonyhangja csodálkozva révedez.
Tilinkóhad zsongja körül, s kitölti a szűz teret,
kandallóban új láng lobban elriasztva hideget!
Habkönnyű a szenvedély, bársonyból a tünemény,
cirbolya és borbolya, meg liliom az új remény,
viaszfény reng harmatcseppen, pintyőkének szárnyán,
fülemüle káprázata, zeng a fülnek vágyán!
Búvópatak duruzsol nagy szenvedéllyel szalad,
szívmagány a közelében lelkedben nem marad,
tűzvirágnyelv tündököl, csókra s szívre várva,
remélve hogy e világban nem marad több árva!
Himpellérnek alamizsna, varázstündér nem terem,
ábránderdő, selymes bársony, életöröm van velem.
Pillekönnyű ébredés jő könnyű álom helyett,
álomvilág elillanó, s felhők már fejek felett!
Mit tehetünk a jövőnkért?
Térj be önnön valódba, tarts önbírálatot, szerezz önismeretet,tárd ki a valóság kapuját, és lépj egy szebb jövőbe! Mondd mit tehetnék érted, a boldogságodért, a lelkedért, az emberségedért, az egész lényedért, és mondd mit tehetsz te másokért és önmagadért mit meg is teszel?
Ha össze akarnám foglani a fent leírtakat mondanám! De a lényeg mindig az lesz, hogy lépjünk túl az egónk határán, tekintsünk előre, ismerjük meg magunkat, hogy aztán, reálisan szemlélve önmagunkat és a világot, egy példaként állhassunk a következő generációk elé! A példa mindig testre szabott, de ami nem az maga a szeretet és hozzáállás a dolgokhoz! Mindenkiben van jó és rossz is, és csak a körülmények hatására változik az emberek természete jó vagy rossz irányban, de a körülmények nagy része mi magunk vagyunk, emberek, akik vagy szeretnek és pozitívak nyitottak, vagy mindent gyűlölnek, bezárkóznak, elítélnek! A legjobbat akkor tehetjük a jövőért ha a körülményeket az utánnunk jövőknek, a pozitív oldaláról, a szeretet oldaláról mutatjuk!