Kicsikinga blogja
Veled...
Kéjemnek hamvait
Karodba temettem,
Testedre hálámat
Szememmel öleltem.
Elfáradt a vágyunk
Álomért sóvárgott,
Szerelmes szavakat
már
Csak a csend
suttogott...
Veled…
Kéjemnek hamvait
Karodba temettem,
Testedre hálámat
Szememmel öleltem.
Elfáradt a vágyunk
Álomért sóvárgott,
Szerelmes szavakat
már
Csak a csend suttogott,
ki
lépteit halkítva
Szobánkba beosont...
Egyedül...
Csontot törő hideg szélben,
A Nagykörút sűrűjében,
Kért a lelkem, várj meg engem,
Melegítsed, fogd meg kezem.
Nem tudok így tovább menni,
Lángot, tüzet megkeresni,
Mi szívem jegét felengedi,
S nem hagyja majd kettétörni.
Fények, utak, segítsetek,
Széphez, jóhoz vezessetek,
Meghálálom, meglátjátok,
Gyermek lelken ül az átok.
Rügyben van még ifjú fája,
Gyümölcstermő koronája,
Hideg szélben fázik,reszket,
Nem találja, amit vesztett.
Reményét a szép tavasznak,
Mosolyt adó sugaraknak,
Nagykörúti kedves kövek,
Szépen kérlek,
SEGÍTSETEK!
Beszélgettem...
2009.november 1.
Egy szál virág van a kezemben, megyek az úton, egy keskeny kis úton. Nedves a föld, és illatát mélyen beszívom, mert szeretem. Csend van. Olyan csend, amilyen csak itt lehet. Sehol máshol!
Lassan lépkedek, és igyekszem a hatalmas gombócokat lenyelni... Nem sírok, most nem sírok, hiszen Te mindig mosolyogtál Édeskedvesnagymamám...
Tudod az úgy volt, hogy én nagyon szerettem, de ő..., és képzeld el,hogy tegnap majdnem odaégett a hús a sütőben,pedig úgy csináltam, ahogy Te, és fáj a fejem mostanában, és a térdeim, és megint nem jött ki a folt a terítőből, és megégettem a kezemet, és nincs rajtam kesztyű, és sapka sem, és fázom ám, de már fűtenek, és melegben vagyok, és már ősz a hajam... és Te hogy vagy? Édeskedvesdráganagymamám!
...
Egy szál virág van a kezemben, megyek az úton, széles, tágas úton. Zaj,lárma, amilyen csak itt lehet. Sehol máshol...
A virág! És nem vártam meg a válaszodat, hogy hogy vagy?!
Hát persze, mert megint mosolyogtál, mindig mosolyogtál...
Már tudom...
Nekem Te leszel az Odaát…
…is…