Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
"Tűzetesen"...
Kicsikinga• 2019. február 17. 15:13
Már muszáj volt búcsúznom a Karácsonytól, és annak aranyos, alig ötven centis, kis fájától.
Nekiálltam.
Kevés dísz volt rajta, mint mindig, ezért úgy gondoltam, hamar meg tudom csinálni, és a felfordulás sem lesz olyan nagy...
Gondoltam.
Úgy tűnt, hogy még szívesen maradna, mivel alig-alig hullajtotta a kis tűit...
Dobozok előkészítve, bennük a szépen összehajtogatott papírtörlők, amibe majd visszacsomagolom őket, ahogy azt mindig is szoktam, majd mindegyik a feliratozott kis helyére kerül...
Gondoltam.
Amint hozzáértem az első kis harangocskához, és tobozmanóhoz, azonnal úgy döntött, hogy túlad azokon a szúros kis levélkéken, és én ott álltam, egy nagy halom Ünnepben, aminek még ráadásul illata is volt...
Folytattam.
Már a kesztyű sem védett meg attól, hogy ne legyek "beoltva", számtalan helyen...
Tovább.
Elővettem a metszóollót, hogy gondosan összevágjam apró darabokra, amit azután szemeteszsákba tudok tenni, gond nélkül...
Gondoltam.
A metszóolló kirepült a kezemből, ugyanis olyan kemények voltak az ágak, hogy még ketten sem bírtunk velük...
Az olló föladta.
Nekem nem szokásom, ezért nekigyűrkőztem, és szúrkálások ide, szúrkálások oda, módszeresen dolgoztam tovább...
Előkerült a portörlő is, hiszen egy év alatt, nem tudott minden tiszta maradni, ami a kisszekrény polcait illeti...
Már minden a helyén volt, becsomagolva, nettül, és vissza is rakva a megszokott szekrénybe, ami csak a Karácsonyé, és a Húsvété...
A porszívó is kufulladásig tette a dolgát, ezért megkegyelmeztem neki, és szépen a helyére tettem őt is...
Kár volt.
Amint a kis szekrény fölé visszaraktam volna a szép zöld futókát, az úgy döntött, hogy a makulátlan terítőre, és mindenbe, amit ott látott, szépen beleborul, cserepestől, finom soproni feketeföldjével együtt...
Megtette.
Nem sírunk Kinga!
Elő a porszívót, és kezdjük újra...
Kezdtük.
Most sebtapasszal az ujjamon, és nagyon fáradtan ültem ide a gép elé, hogy megírjam, ezt az emlékezetes történetet, sajgó derékkal, olyan zilált állapotban, hogy még magamon is nevetek...
Esetleg, ha valaki tudja közületek, hogy hova tettem el az egyik dísztálat, amikor helyet csináltam annak az aranyos, alig ötven centis kis fának, akkor kérem szépen szóljon nekem!
Nagyon köszönöm előre is, és további szép napot kívánok Nektek, Ti Kedvesek!
Puszi, és ölelés, nem csak ma, vagyis 2019. február 17-én.
Kicsikinga2019. február 28. 09:38
@SzilajMark:
Kedves vagy, hogy itt jártál!
Örülök, ha tetszett, amit írtam!
SzilajMark2019. február 28. 07:28
Nagyszerű történet!
Kicsikinga2019. február 26. 10:53
@Mikijozsa:
Nagyon szépen köszönöm!
Legyen a Te napod is örömödre!
Mikijozsa2019. február 25. 10:45
@Kicsikinga: szép tavaszias napot kívánok néked :)
Kicsikinga2019. február 25. 10:43
@anci-ani: Úgy örülnék, ha már ott tarthatnék, drága Ancikám!
@Mikijozsa: Igazán kedves vagy Miklós!
Köszönöm!
Mikijozsa2019. február 22. 15:34
Gratulálok szép lett
anci-ani2019. február 22. 14:17
Jókat nevettem humorosan írt történeteden,
habár Neked drága Kingám sírni lett volna kedved! :)
Idén karácsonyig minden rendben lesz.. :)))
Ölellek: Anci
Kicsikinga2019. február 20. 10:01
@Molnar-Jolan:
Jolikám, vártuk a fiamat. A kicsi fa és én.
Puszillak!
@skary: Csodálkoztam én is!
@stapi: Nagyon aranyos vagy, hogy eljöttél, és velem kuncogtál!
@Pflugerfefi: Igazad van, mert én a nagy természetvédő, vizet prédikálok, és...
@Mikijozsa: Köszönöm szépen, kedves Miklós!
@Mamamaci40: Köszönöm Emőkém!
Mamamaci402019. február 18. 01:14
Köszönöm ezt a hangulatos életképet Kingácska, mielőbbi gyógyulást kívánok, brummosat írtál!
Mikijozsa2019. február 17. 22:57
kedves Kinga sok szépet nelec
merleg662019. február 17. 22:30
Kingácska! Mi évek óta csak töves fenyőt használunk, amit azután fagymentes időben kiültetek valahova az udvarba, így előbb utóbb egy fenyves közepén fogunk lakni. De igaza van Ferinek. A műfenyő ugyan nem igazi fenyőillatú, de nem szúr, nem dobálja le a leveleit és bármikor újra felállítható. Nekünk is volt, de odaadtam egy olyan családnak, akinek nem telt Karácsonyfára sem! Vigyázz magadra és jó egészséget kívánok neked, sok mosollyal, mert a mosoly az a görbe ami mindent kiegyenesít!
Pflugerfefi2019. február 17. 21:53
Kingácska!
Ha egy kicsit spórolsz,
es veszel egy pici műanyag fácskát,
ezek a problémák mind megoldódnak,
nem beszélve arról, hogy nem kell az èlő fácskákat,
tőben , élve kivágni!
Nagyon régóta műanyag fenyőt használunk,
és a karácsony vele is ugyanolyan , és nem böknek a tüskék!
Ölelésem.
Feri.
stapi2019. február 17. 16:49
Oly ízesen, lebilincselően tudsz írni, hogy megkérlek, küldj nekem ebből az Istenáldotta tehetségedből! Kuncogva, de részvéttel olvastam! Remélem, már kipihented a fáradalmakat?... Szeretettel gratulálok írásodhoz!
skary2019. február 17. 16:40
jósokáighúztad :)
Molnar-Jolan2019. február 17. 15:51
Mi már Vízkereszt után leszedtük a megboldogult karácsonyfát, de az se járt tűszúrások, és hulló tüskék nélkül. Mielőbbi sebgyógyulást, ölellek, Kingám! :-)