Szívemnek titkai...

Kicsikinga•  2020. február 14. 12:54  •  olvasva: 343



Otthonillat…

Az arcra mosolyt csaló, a semmihez sem fogható, amit szorosan tartok, nehogy elillanjon, mert igazából nem határolják falak! 

 

akkor mindig zenét hallok, gyönyörű zenét,            

akkor látom a madarak röptét,

akkor látom a folyót, ahogy viszi a tegnapot a holnapba,

akkor látom a szépséges tengert, a hullámszoknyák kacéran villanó
fodrait, 

akkor kinyújtom a kezem, és megérint a Mindenekfölötti...

 


2019. augusztus 8.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

MKKlara2020. február 29. 15:42

A páratlan "otthonillat"... Ölellek! :)

HorvathMiklos2020. február 27. 12:01

Kedves Kinga!
Nem árulok el nagy titkot ha elmondom, Te vagy a kedvencem itt a Poeten. Gondolom több százan érzünk így irántad, a gyönyörű írásaid iránt. Szerencsés vagyok, nyugodt szakasza van az életemnek, és mégis amikor a soraid olvasom egy másik világba tudom gondolni, érezni magam. Mintha egy lágyan ringatózó csónakban lennék és csak szép dolgok vesznek körül. Nagy hatással vannak rám soraid. Köszönöm!
(A poeten keresztül küldtem privát üzenetet, megtisztelnél ha válaszolnál. Köszönöm)

Ahita2020. február 26. 10:27

Drága kicsi Kingám! Ne haragudj, hogy csak most értem ide, de minden sorod végigolvastam, minden érzést, amit velünk megosztottál átéreztem, és hirtelen, különös erővel öntött el a bánatod, amit igyekszel elrejteni bájosan, kedvesen,..., épp csak érintve, mint egy mellékes "dolgot", az egyedüllét nehéz terhét. De!!!
Amikor a finom húsos csontból készülő leveshez értem az olvasásban, már előtolakodott az a finom, fenséges illat, ami mindig bearanyozta a vasárnap délelőtti ebédhez készülődést, mert csak akkor főzött a nagymama ilyen isteni ételt, és visszarepítettél az élethez, ahogy magad is teszed, túlélve, széppé téve azt, ami megadatott...
Drága Kingácskám, remélem túl vagy a betegségen, vigyázz magadra, a kis szívedre, légy óvatos, és csak annyit vegyél magadra, amennyit elbírsz..., mert amit a sors tesz rád, azt sajnos nehéz kikerülni...
Ölellek innen messziről, Éva

Kornelia782020. február 19. 22:53

❤Puszi és ölelés....

Krisztinka2020. február 16. 11:56

Nagyon szép, mint a lelked. :)

merleg662020. február 14. 22:09

Szeretettel gratulálok Kingácska! Csodaszép ez a gondolatsor.

Törölt tag2020. február 14. 18:50

Törölt hozzászólás.

Doli-Erzsi2020. február 14. 18:42

Ez csodás!
Ölelésem.

Mersinho2020. február 14. 18:19

Szép gondolat......

Csendhangjai2020. február 14. 18:17

Drága Kingácska!

Nagyon szép gondolatokat osztottál meg : az első sorodtól, az utolsóig, öröm volt olvasni!

Ölellek- szeretettel:
Klára

Bugatti3502020. február 14. 17:08

és megérint a Mindenekfölötti...
Azt gondolom, kedves Kinga, hogy ez volt az az igazi pillanat, ami kihozta ezt a szép gondolatot! :) Ölelésem!

Törölt tag2020. február 14. 16:40

Törölt hozzászólás.

BakosErika2020. február 14. 16:40

De szép ez, drága Kingám. ♥️

Pflugerfefi2020. február 14. 14:20

Tágabbnak èrzem az otthonillatot,
egy egesz Magyarországnyinak!
Szep gondolatok kedves Kinga!

Perzsi.2020. február 14. 13:00

"akkor kinyújtom a kezem, és megérint a Mindenekfölötti.."

Ő mindig veled van, már tudom. És azt is, hogy rám is figyel, vigyáz rám. A tengert érdekes módon én is látom, érzem, hallom, pedig sosem jártam nála. Szép napod legyen Kingácska! :-)

Mikijozsa2020. február 14. 12:56

otthonillat, de jó nagyon tetszett