Hűségem...

Lehajolni, balra kinyúlni, illetve benyúlni, óvatos csavarás, fejet föl, szintén óvatosan, de már viszonylag gyorsabban.

Mindezek nem egy karcsúságot megőrző, vagy beígérő fitnesz- program elemei voltak, hanem egy teljesen egyszerű, de általam igen kedvelt konyhai munkáé a mosogatásé!

Klasszikus koreográfiának nem mondható ugyan, de már nagy praxisom volt benne, ugyanis évekig nem tudtam másképp hozzájutni ahhoz a drága, csodálatos, a csodálatosan drága melegvízhez, mint a főcsap kinyitásával, ugyanis a régen betervezett teljes mosogató cseréje sok-sok komoly ok miatt húzódott. Valami mindig fontosabb volt SAJNOS!

Mindenesetre eljött az idő, hogy szerelőt keressek, akit a szomszédomtól meg is kaptam. Örült, hogy segíthetett!

Telefon, könnyed gyomorgörccsel a gyomromban, hogy melyik évet fogja megjelölni nekem, de legnagyobb megdöbbenésemre három napom volt, hogy beszerezzem a legfőbb kelléket, jelesül egy egytálcás beépíthető panelszabványnak megfelelő mosogatómedencét.

A jó öreg fehér(?) zománcozott, mély, és mindent eltűrő régi már majd negyven éve szolgálta az aktuális háziasszonyt.

Pont az én időmben jutott el arra a pontra, hogy nem bírta tovább a napi többszöri vegzatúrát szegény!

Vásárlás, amit gyorsnak és flottnak képzeltem, mert nem szeretem eme tevékenységet.

„Fehér zománcozott, házgyári, mély mosogatót szeretnék”.

„ Az nincs” –szólt a lakonikus válasz.

„Mikorra lehetséges, hogy kaphatok, mert akkor szívesen várok”.

„Soha”- szólt a még lakonikusabb válasz.

Hmm.

Most akkor mit is tehetnék?

Haza, irány az internet, majd ott biztosan találok, és akkor már csak menés a kijelölt üzletbe, felkapom a fehér zománcozott, házgyári mély mosogatót és…

Már csend van a házban, és én még mindig nem találok fehér, zománcozott, házgyári, mély mosogatót!

Hajnalban feladtam, és kezdtem  hozzászoktatni magamat ahhoz, hogy ezentúl nem lesz fehér, zománcozott, házgyári, mély mosogatóm, hanem rozsdamentes acél fog harsányan vakítani abban a kedvelt kis konyhámban.

Már reggel van és a boltok nemsokára nyitnak!

Egy másikba mentem, mert az egyszavas válaszok egy kicsit bizalmatlanná tettek.

Üzletajtó nyílik, én be, és mit hallanak füleim!!!!

„Jó napot kívánok, miben segíthetünk”?

A már-már fecsegésnek számító bőbeszédűséget először enyhe gyanakvás kísérte agyamban, de mivel szeretek mosolyogni, ezért örömmel elegyedtem szóba én is.

Elmondtam, hogy tudom, nem kaphatok fehér, zománcozott, házgyári, mély mosogatót, ezért meghoztam nehéz döntésemet, és veszek egy rozsdamentes acélból készültet.

„Hogyne, persze, máris, azonnal, akkor nézzük csak, hogy melyiket”?

Melyiket?!!!!

Körülöttem száz féle, hivalkodóan fényes „dizájnolt” mosogatók!

Na neeeeeeeem!

Már éppen elindultam volna köszönömöt rebegve, hogy keresek egy olyan helyet, ahol van kettő, és abból kell választanom, mikor megláttam a földön egy egymedencés, egyszerű edényt, és boldog mosollyal az arcomon, amiben osztozott velem a kedves eladó is, rámutattam, „ez pontosan megfelel nekem köszönöm”.

Lopva odapillantottam az addig nem látott feliratra, hogy „Akciós áron”, ami potom x.ezer forint volt.

Ez nagyon jó(?!) gondoltam, de azt el is felejtettem, hogy még azért nem ártana egy csaptelepet is vásárolni hozzá, valahogy komplettebb lenne az egész ügylet!

Vásár megköttetett. Én mentem haza, a mosogatót majd hozza nekem egy kedves ismerősöm.

Hozta is úgy kora este magasságában.

Fóliába csomagolva letette a kis félszobának nevezett zugba.

Néha-néha arra jártam és kezdtem belenyugodni, hogy nem lesz többé fehér, zomán…, szóval olyan nem  lesz többé.

Már vacsoraidő és én nem tudom, miért érzem magam olyan furcsán, hogy nincs étvágyam, de a fejem az fáj!

„Nem baj, majd holnap jobb lesz”- mondtam magamnak a jól bevált módszerrel, és leültem, hogy verseket olvasok, leszek egy kicsit a kedves helyen!

Fél óra múlva, mint akit megcsípett a nagy felismerés siettem a konyhába megnézni, hogy mit égettem oda, mert éktelenül furcsa szagok jöttek a szobába.

Gáz nem ég, lábos sem, és a vacsorám sem, amiket időnként egy belefeledkezett olvasás miatt időközönként a kukába helyezek

Lefekszem, már késő van.

Reggel erős fejfájásra ébredek, illetve hajnalban, és a közérzetem az bizony volt már jobb is…

Reggeli nincs, kamillatea igen.

DE MI EZ a BORZALMAS SZAG?!

Nyitok ablakot, ajtót állok egy szál pizsamában a huzat kellős közepén és próbálom kitalálni az eredetét!

Már említettem, hogy a szaglásomat a kutyák önzetlenül kölcsön adták születésemmel egyidőben, ezért szép módszeresen megyek az orrom után, mígnem elérkezem a kis félszobának nevezett zugocskába, és akkor IGEEEEEEEEEEEEN!

Ott állok az újonnan vásárolt rozsdamentes acélból készült mosogatónál, mert ugye nem kaptam fehér, zománcozott, házgyári… ,szóval azt nem és próbálok megbizonyosodni, nehogy ártatlanul elítéljem!

BŰNÖS! –hangzott egyemberként a döntésem.

Telefon az üzletbe, a vezetőhölgyet kérem szépen ,akinek könnyeimet diszkréten a torkomban tartva elmondom a tapasztalatomat az újonnan vásárolt rozsdamen….szóval arról!

Ha adom a számomat máris visszahív, csak bemegy a raktárba és megszagolja Ő is- volt a nagyon udvarias reakció!

Alig telt el tíz perc csörög a telefon, és én egy erős visításszerű hangot hallok, hogy „azonnal szíveskedjék visszahozni, illetve nem is, majd én küldöm az egyik munkatársamat, és az egész készletet visszaküldjük a forgalmazónak”.

Örültem, hogy végre megszabadulok attól a szörnyű bűztől, ami miatt éjjel-nappal kereszthuzatban voltam.

Főzni nem is mertem, mert, mikor a gázt begyújtottam az volt csak a szép!

Még levegőt sem mertem venni, ami nem is volt persze.

Nagyon megköszöntem,

Újabb telefon, hogy útban van a kollégája egy másik mosogatóval, ami garantáltan nem lesz szagos!

Na most mi lesz?!

A „kolléga” jött és kezében egy gyönyörű galambszürke, alig pár dekás kis helyeskével, ami ugyancsak a mosogatást hivatott elősegíteni.

Hálám az nem ismert határokat, mert NEM VOLT SZAGA valóban!

Jöhet a szerelő!

Jött is, mint egy mozgó műhely!!!!!!!

Jaj, Drága Istenem, de hiszen azt ígérte a telefonban, hogy maximum egy órás, „a régit ki, az újat be”- munka, és most még gázpalack is a negyedik, vagy ötödik kezében!!!!

Nézek a konyha felé kétségbeesve, és rémülten kérdezem, hogy mit tegyek el, mit vigyek ki, mit takarjak le?

„Ugyan semmit, nemleszittkezcsókolom olyan nagy dolog,csak tessék rám bízni, és egy mozdulattal eltüntette a mosogatószekrény ajtaját, amit ugyancsak azzal a lendülettel applikált bele az előszobai faliszekrénybe,majd szép komótosan leereszkedett a földre, és berendezkedett maga köré rakva mindent, ami szükséges, vagy nem ki tudta már akkor, mert én csak néztem a hatalmas sárfoltokat , a gázpalackot, a dróttekercseket, és a  szerszámos ládát, aminek a tartalma már tetszés szerinti elrendezésben virított a konyhaasztalon lévő összes létező helyen, beleértve a gyümölcstartót is!

„Nem sírunk, csak nyugodtan Kinga, van , ahol éppen háború van és éhezés!”

Így próbáltam az összehasonlítás eredményeként helyzetemet elviselhetőnek érezni…

Mikor már a a fűrész is megszólalt és 5 centis por lepte be a lakás több, mint felét, akkor már inkább választottam volna a lövészárkot is, csak ezt nem bírom, ezt nem lehet bírni, és hol a mosogató?!

Ja, az már bent volt a helyén, csak nem látszott!

’Nakezicsókolomakkormegislennénktessékkinyitniacsapot”.

Csapot? Ja igen, már elszoktam attól ,hogy ne a szekrényben keressem, hanem olyan igazi helyen.

A víz pedig folyt, mit folyt, zubogott, sistergett, gyönyörű hangon jött, és ment is le, ahogy az illik!

Miután számlát nem kértem, ezért egy angolspárgával kivettem a pénztárcámat a szobából és kifizettem ezt a tényleg maximum egy órás munkát, ami valójában három volt.

A takarítással együtt tíz, mivel még a legutolsóbb kis zugban is edényekben, lent és fönt fűrészpor, és fűrészpor.

Már csend lett a házban, mikor próbáltam leülni, hogy majd azután a jól végzett munka örömével és a kellő (?!) fáradtsággal kialszom magamból az elmúlt napok gyötrelmeit!

Hajnali 3 óra, és nekem fáj a fejem, és a közérzetem bizony volt már jobb is…

Reggeli nincs, kamillatea igen.

DE MI EZ A BORZALMAS SZAG?!

Első utam az új mosogató felé vezetett, ahol megcsapott egy szörnyű, csípős szag, mint a tömény ecet!

Már a torkomat is köszörülöm, köhögök, és kész! KÉSZ, VÉGE!!!!!

Telefon, a szerelőt keresem, aki ugyanolyan nyugodtan, és sietősen tudatja velem”jajkisnaccságazasziliokontömítőamimajdmegszáradpárpercmúlva”.

Azóta eltelt több mint egy nap és én naponta többször a kereszthuzatban állva, megfogadtam, hogy amíg élek többet nem cserélek le SEMMIT!!!!!!!!!!!!!!

 

Szerettem volna röviden írni, hogy tegnap óta van egy szép új, fehér zománcozott, házgyári, mély mosogatóm…