Csak úgy...

  Jóízűen

 

Nem vendégel más főztjével
Babérokat remélve,
Mert
Megelégszik egy levéllel,
Az ő saját levese.

 

*

 

Égen-földön...

 

Vizet öntöz nyakra-főre,
Szomjas halak örömére.
Falat tör a kosnak feje,
Bika nyaka nyekken bele.
Ikreket lát szegény pára,
Majd rálép a rák hátára.
Oroszlán a száját tátja
Szűzleánykát megpillantva.
Megbotlik a mérleg nyelve,
Skorpiótól megijedve.
.
Suta nyilas lett belőlem,
Talán most is bakot lőttem.

 

*

Újévhez

 

Minden évben kérem,
Ne segítsen senki,
Ha
Jön egy sötét verem,
Hagyjanak beesni!

 

*

 

 

Csak úgy...

 

Elvesztem...
Ha Te találsz meg, ne adj vissza...
Tiéd...
Vagyok...

***

Poros könyv, egy üres polcon...
Üres könyv, egy poros polcon...
Szerelem volt egykor...
Örök...

***

Sorsomat az Élet írja...
Öt vonalas kottalapra...
Én leszek, ki eljátszhatja...

***

Sorsomat az Élet írta...
Öt vonalas kottalapra...
Én voltam, ki eljátszotta...

 

*

 

Csak úgy...

 

Kezeimen az erek fájón lüktetnek Téged,
Simulni vágynak...
Emlékeikre támasztott arcomat Feléd fordítom...
Nem látlak...

***

Minden zugba benéz, keserű dühvel, süvít, vadul tör-zúz...
Kétségbeesetten keres...
Elveszített valakit...
A szél...
Ő is...

***

Kezét ölébe ejtve, szótlanul ül a CSEND...
Közöttünk...
Már nincs mit mondania...
Megsajnáltam...

***

Sokáig kerestem a hiányodat...
Elvitted magaddal...
Azt is...

***

Egy pillanatra sem áll meg pihenni...
Az Idő...
Nincs rá ideje...

***

Érzékeim rejtett zugaiból némán sikolt a kéj...
A Csend ölel...
körül...

***

Megtanítottál felejteni...
Téged...

***

Szép zenére ébredtem...
Nevedet szólta szám...
Az asztalon egy csésze és csend...

***

Ágyam mellé készített tiszta lelkemet,
reggel felöltöttem...
Vasárnap van...

***

Légy ma társam édes Álom,
Vedd, amim van,
Egész napom Neked adom...
Fáradt vagyok...

***

Ha majd eljön éjnek dele,
Érted kiáltok sietve
gyere...

Aludni akarok!!!

***

Még hogy a szerelem vak...?!
Nála szebbnek, még senki nem látta a világot!

***

 

Vajúdik az Ég, dörögve hörög...
Villanó sikollyal szüli meg terhét...
Esik...

***

Könnyű, simogató folyamként hagyják el lelkemet a súlyos kövek ...
Sírok...

***

Eldobott szerelmek lerakatánál guberálok...
Jól kezet mostam...
Előtte...

***

Csak azt viheted el, ami a Tiéd volt...
Ha elmész, már TOLVAJ vagy!

***

Szívemhez göröngyös úton jut el a vér,
Téged keres apró kis zugokban.
Ott kell még lenned, mert, ha nem talál,
Meghalok...
Siessetek...!

***
Nem esküdtél, és megszegted!!!