Alkonyom...

Kicsikinga•  2020. október 13. 16:20  •  olvasva: 153

Lemenőben...

 

Szárad lelkén Nyár halála,
Mégsem szürke palettája.
Ecsetjével vígan játszik,
Reggel dérrel parolázik.
Napsugárnak tüzes heve
Már a múlté, nincs ereje.
Szilaj csóva, szegény pára,
Porszem sem ül már hátára.
Bágyadt sugár, sápadozva,
Fáradtan dől ablakomra.
Tüzed s heved elvesztetted,
Szemem állja tekinteted.

Őszi Naphoz szóltam halkan,
Délutáni alkonyatban.

 

 

Őszület...

Aludni vágy, készülődik,
Pironkodva így vetkezik
Fű, fa, virág megfáradva
Gondol vissza tavaszára.
Ölét adta kéjes nászban,
Szemérmetlen orgiában,
Édes buja kábulatban
Kacagott a nyári napban.
Víg kedélye már elhagyta,
Múltját felhő takargatja,
S
Hűvös hideg új románcban
Deres hajú ősz karolja.

 

 

 

Fenségesen...

Testén fakó ócska gúnya,
Megkopott a szép tafota.
Sápadt arcát pírral fedi,
Ne lássa őt csúfnak senki.
Tükrös tavak befagyjatok,
Felhők ködök takarjátok.
Méltósággal akar menni,
Szép emléket hátrahagyni.
Levelekben megírt sorsa,
Ott fekszik a földre hullva.
Kecsesen int, nem néz vissza,
Így búcsúzik el a díva.

Fejét büszkén hátra vetve,
Készül végső szerepére,
S
Szűzi múltját megidézve,
Öltözködik hófehérbe...

 

 

Búcsúzva...

Ropta táncát parázs hévvel,
Érzékei vad tüzével.
Nem gondolt ő, csak a mára,
Buja, boldog éjszakákra.
Dús haját már összefonta,
Gúnya lett sok szép tafota.
Szerelmei mind elhagyták,
Összes ékét learatták.

Szemeiben könnyet rejtve
Kacsintott a levelekre,
Kik
Zavarukban elpirulva
Néztek szegény vénasszonyra...

 

 

 

Nyárutón...

Tűznek lángját eloltotta,
Véget ért a nagy lakoma.
Illendően asztalt bontott,
Mindenkitől elbúcsúzott.


Nem vár soha köszönetet,
és
Mégis kapja minden évben,
Százszámra a leveleket...

 

 

 

 

Üszkösödve

Rakta a kemencét,
Fákat döntött térdre,
De
Vas helyett két kezét
Tartotta a tűzbe...

 

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

DanyiDenesDezso2020. október 24. 17:02

Éljenek a kicsikingák!…

meg e rímes hímes trillák
s kalimpoljanak mint ingák!…

- keréken guruló bringák,
tekeredjenek gyógyultan,
ne betegágyba bódultan!...
írjanak szép versikéket
rozellásat, perzsikéset,
brummost, krisztinkásat, égett,
kevelin-mintásra vésett…
…nem jut eszembe most több rím –
- szigeten üdülnék: Bali-n -
…de e vonat má’ elkésett!…
- később születtem avégett:
bátyám érjen előbb véget…
persze lehet, kielőzöm
e vírusos, beteg őszön:
fejest ugrok a betonba,
- halba tört a fogam: ton-ba -
de eszem, mert egészséges,
gyagyának lenni szépséges,
föltéve, ha költeni tudsz,
versre nyelvet ölteni futsz…
blog-ba, fórum-, főoldalra
fakadj modortalan dalra,
(gekkóként fuss plafon-falra,
ne tekintsél ember-fajra)
kelekótya testvériség,
megeszik minden rossz klisét…
… be kén’ fejezni e verset…
vagy az életet?... keservet?…
de hullának lenni se jobb,
enyel a víz, kiszív, feldob,
ott oszlódok, ahol tudok,
e blogból meg má’ kifutok…
s alatta is vár a semmi,
… tán költőnek se jobb lenni…
…..
Segítség!... végtelenítettem majdnem magam
macskaként kergetem agyam-farkam-nyakam,
de egyiket se tudom fogam közé kapni,
hogy végsőt bírnék jól… mellé-harapni!!…
…öööőőhh…

*******
(az én végemre vonatkozó tippjeit, - ha vannak,
mindenki tartsa mekk jobb barátjának, meg a balnak… )

Üdvözöl a föltámadtak között 1 potenciális jövőbeli vénember:
szíve véres, keze kérges, agya érdes, neve Dénes…
míg él, kedvence Isten, meg a kapros túrós béles

Kicsikinga2020. október 24. 11:52

@viola61:
Örülök Neked!

viola612020. október 23. 19:14

Jó, hogy megosztottad ezeket az őszi, lehulló szavakat velünk is.
Köszönet érte!
Szeretettel Viola

Kicsikinga2020. október 20. 18:20

@Mikijozsa:
Nem győzik összesöpörni, olyan sok levelet kap, de már megsárgultak, és talán, ha egyet elolvasott belőlük...
Inen, drága Miklós, a Nyár, szereti a nagy lakomákat, hiszen csak úgy hullik minden az ölébe, szépségesen felékítik a fák, a bokrok gyümölcsei, tehát van miből gazdálkodnia, ám egyszer annak is vége...

Örülök, hogy itt voltál, és én köszönöm itt, és így meg a szép, és magas szintű alkotásaidat, amiket a blogodban látok!

Kicsikinga2020. október 20. 18:16

@Bugatti350:

Így igaz, drága István!
Most már tudom, hogy a vasakat kellett volna tűzbe tartanom, de nem baj.
Köszönöm szépen, hogy itt voltál!
Ölellek én is!

Mikijozsa2020. október 18. 07:59

százszámra kapja a leveleket, ez a jó benne vagyis a fazék nem ürül ki könnyen, ne is árjen véget a lakoma, gratulálok a versekhez

Bugatti3502020. október 18. 07:16

Rakta a kemencét,
Fákat döntött térdre,
De
Vas helyett két kezét
Tartotta a tűzbe...

Pontosan így tettél, kedves Kinga! Így írtad le a szenvedést, a bocsánatkérést, és mindent ami az élet útján megtalálható, a sors vonalán...
Ölelésem ! :)

Kicsikinga2020. október 18. 07:07

@csillogo:
Köszönöm, hogy itt voltál, drága Marikám!
A rámgondolást is köszönöm, szeretettel!

csillogo2020. október 17. 18:53

Sok szépet írtál aranyos Kingám ! Szeretettel gondolok Rád!

Kicsikinga2020. október 16. 06:24

@Pera76:
Szervusz Erikám!
Most olvastam remekecskédet, nagyon tetszik!

Pera762020. október 14. 20:21

Kicsikinga2020. október 14. 08:20

Szeretett kis kamrámba bújtam, hogy megnézzem a polcokat...
Jó itt Nálatok, nagyon jó!
Rendkívül szép, és jó verseket írtok, amikre sokszor rácsodálkozom!
Istenadta tehetséges, fantasztikus emberek vagytok, egytől-egyig!
Köszönök mindent, Mindenkinek, Kedveseim!

Kicsikinga2020. október 14. 08:12

@Krisztinka: Krisztinkám! Drága Krisztinkám! Örömmel ölellek meg, mint mindig!
@bakonyiili: Drága Ilikém! Szeretettel köszönöm!
@Mikijozsa: Kedves Miklós! Nagyon jó szó a kupacban, mint a levelek most!
@Doli-Erzsi: Drága Erzsikém! Köszönöm szépen!
@kevelin: Kevelin, kis társam! Nem bizony, az életnek van súlya!
@Rozella: Rózám, mekönnyeztem szavaidat!
@Eleonora: Az bizony, drága Nórám!
@Perzsi.: Drága Erzsikém! Ölellek!

Perzsi.2020. október 14. 00:17

Mint szomjazó földnek az eső, olyan jól esett végre újra olvadni a verseidet Kinga. Köszönöm!
Öleĺés:Erzsi

Eleonora2020. október 13. 22:02

...az a láng az élet!

Rozella2020. október 13. 21:15

Megérintő, szép 'történetek', sok bánatról, de örömről is mesélnek, Kingám, ha nem tudnám is tudnám, hogy Te írtad, mert így csak te tudsz írni...olyanok ezek a versek mint egy szelíd galamb, odaröppennek egészen közel, a szemünk elé, és mikor kinyújtjuk feléjük a kezünket, már el is szálltak, tova...

kevelin2020. október 13. 20:23

Nem volt könnyű de megèrte nagyon szèpek

Doli-Erzsi2020. október 13. 20:07

Csodás alkotásaidhoz szívből szeretettel gratulálok! ❤️💐
Jó egészséget! Ölelés

Mikijozsa2020. október 13. 19:03

nagyon jó vershalmaz egy egy kupacban a jövesztett gondolatáradat, s két kezével a tűzben a költő kihozta minékünk verseid, gratula

bakonyiili2020. október 13. 18:53

Szemeiben könnyet rejtve
Kacsintott a levelekre,
Kik
Zavarukban elpirulva
Néztek szegény vénasszonyra...

Szépséges nyár-búcsúztató!
Szeretettel: Ili

Krisztinka2020. október 13. 17:59

Gyönyörűek, mint mindig:)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom