Kicsikinga blogja

Kicsikinga•  2018. június 10. 11:57

Szép így...

Békésen...

Elpihent a világ,
Alig hallik hangja,
Arcán még ott ragyog
Múló nap mosolya.

Gondjaim fáradtan
Alszanak már régen,
Mellettem a magány
Szoros ölelésben.

Hallgat már a csend is,
Sokat beszélt mára,
Éjnek delét üti,
Toronynak órája.

Lehajtanám fejem,
Álmom már félúton,
Mikor
Hársfaillat kopog,
Halkan az ablakon...

 

 

Szeretettel gondolok Rátok, és igyekszem a sok gondot megoldani, hogy újra itt lehessek!

 

Áldott, szép Vasárnapot kívánok, finom ebédet, jó étvágyat, és váljék minden egészségetekre!

Sokszor olvasok, sírok, mosolygok, és örülök, hogy ilyen csodálatos emberek között lehetek, mint Ti, Kedves Kis Társaim!

 

2018. június 10.

 

Kicsikinga•  2018. május 28. 11:22

Már nem úgy...




Eper és bodza ma a levegő parfümje...

Copfba font hajam, és pántos kis selyemruhám, vígan játszadozik a szellővel...

Nem sietek, hiszen nem ismerem az időt...

Még nem...

Ujjaim szorosan fogják a kincset, ami nélkül a mai ebéd mit sem érne...

Pár lépés és nyílik az ajtó...

Várnak rám...





Átellenben látom, látom a függőfolyosót, az ajtókat, és megyek, egyre közelebb...

Ujjaim szorosan kapaszkodnak egymásba...

Nehéz a levegő, és bántó a meleg...

Pár lépés és nyílik a busz ajtaja...

Megvártak...



Most is kaporért mentem a piacra...





                           



2018 májusában



https://www.youtube.com/watch?v=Kdz4bB4F7wc

Kicsikinga•  2018. május 27. 09:35

"Felnőttet játszva"

Köszönöm, hogy a belépéskor, még emlékezett rám a Poet!
Szeretett kis helyem.
Még "aládúcolt" a helyzet, de már alakul!

Remélem, hogy jól vagytok, egészségben, és örömben telnek a napjaitok!

Minden Kedves Kis Társamnak, Játszópajtásomnak, boldog gyermeknapot kívánok!

Sok fagylaltot, és temérdek csokit!

Gyermekkoromban sokszor ábrándoztam ilyesmin is, de legjobban a zsíroskenyeret szerettem.



Kicsikinga•  2018. május 18. 10:00

Hú, nagyon izgulok!

Ma lesz a napja, hogy elbúcsúzom a jóöreg XP-től.
Nagyon sajnálom, mert hűségesen szolgált, kitartott mellettem.
Remélem, hogy legközelebb örömhírrel jöhetek Hozzátok, és nem panasszal!

Áldott, szép Pünkösdöt kívánok!
Mindig szeretettel!


2018. május 18.

Kicsikinga•  2018. május 13. 11:34

Sose veszítsük el...





 https://www.youtube.com/watch?v=aFtKbP_M3pI


https://www.youtube.com/watch?v=oaaNNApdNx0

https://www.youtube.com/watch?v=0aomcisD48I

Ez a fiatalember, nem olyan régen esett át egy szívműtéten, de már túl van rajta, és reméljük, hogy egészségben tud élni, és énekelni olyan gyönyörűen, szívből, szenvedéllyel, őszintén, ahogy ezzel a nővére által írt dal előadásával meggyőz minket!



Szóljon mindig úgy, hogy ne szégyellje könnyeit az, aki hallja...

Nem szégyellem...




Áldott, szép Vasárnapot kívánok Nektek, Szívből, szeretettel!


És a szívem is elhagyott engem
 

"Mert bajok vettek engem körül, amelyeknek
számuk sincsen, - utolértek bűneim,
amelyeket végig sem nézhetek, - számosabbak
a fejem hajszálainál, - és a
szívem is elhagyott engem."
Zsoltárok könyve 40. 13
 

Ez a legnagyobb bűn.
Ez a legszörnyűbb büntetés.
S a legnagyob nyomorúság is ez:
Elhagyott engem az én szívem is.
 

Ülök a puszta-homok közepén,
Csügged nehéz fejem.
Ülök, akár a kő,
Lomha, kietlen kő-mozdulatokkal
Tapogatom magam.
Vad-idegenül kutat a kezem
A hely körül,
Hol a szívemnek lenni kellene.
 

Nincs, nincs.
Elszállt, elillant az évek során.
Őszökkel, tavaszokkal,
Bűnökkel, bajokkal,
Vándormadarakkal.
Nem tudom, kivel, nem tudom, mivel,
Nem tudom, hogyan,
Micsoda percekkel, órákkal, tolvajokkal
Illant el, szökött el, tűnt el, párolgott el,
Hagyott el engem az én szívem is.
 

Még néha énekelnék.
Egyszercsak a dal torkomon akad,
Elfagy, kihűl,
Nem érzem szívemet a dal alatt.
Szólnék néha egy símogató szót,
Egyszerűt, tisztát, édest, meleget,
Vigasztalót.
Kimondom: koppan,
Érctelenül, csináltan, hidegen:
Nem szűrhettem által a szívemen.
 

Magamhoz vonnék néha valakit
Közel, közel,
Közel hozzám a félelmes magányba.
De szegett szárnyként visszahull a két kar,
És visszahull a nagy ölelés vágya,
A kitárt karok félszeg ritmusát
Nem a szív dirigálja.
 

Indul a kezem irgalomra is,
De nem dobban a mozdulatban semmi,
Csak pénz csillan: koldus kezébe tenni.
Zeng a köszönet: "Ezerannyit adjon..." -
Nem, csak szívet, csak egy kis szívet adjon!
 

És imára is kulcsolom kezem,
Úgy esedezem szívetlenül - szívért,
Szárazon adom Istennek magam,
Hátha reám bocsátja harmatát,
És kinyílik a kőből egy virág.
 

Mert bajok vettek engemet körül,
És a bajoknak szere-száma nincsen,
És utolértek az én bűneim,
És bűneim beláthatatlanok,
Hajszálaimmal el nem hullanak,
S elhagyott engem az én szívem is.
 

Nincs, nincs.
Elszállt, elillant az évek során.
Ó, bűnök, bajok, őszök, tavaszok,
Gyilkos órák, rabló pillanatok,
Suhanó szárnyú nagy sors-madarak,
Hová vittétek az én szívemet?
Hozzátok vissza az én szívemet, -
Szeretni akarok.


Reményik Sándor verse





Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom