Khadija blogja

Miért loptad el a szívemet , lelkemet.Mikor megismertelek. Semmit nem tettél ,
mégis elvarázsoltál. Ismeretlenül akkor.
Szabad voltam 
 Akkor éven zártam le a multam.
Csak anya voltam és büszke csaladfő.
Dolgoztam , es költő akartam lenni. Talán ismert költő.
Magabiztos erős voltam könnyek fájdalom és minden más érzés nélkül.
Csak egy büszke nő.
Elraboltad a szivemet ,talán már a neved elvarázsolt. És a szemeid .
Álmomban láttam akkor , te vagy a herceg, melyről már kislányként álmodtam. 
Te semmit nem tettél, csak hitet adtál nekem.
Közvetlen voltál , jószándékú, őszinte.
Nem értettem soha , miért szerettem beléd .
S most sem értem. A szerelem az melyre nincsen magyarázat
Álmaimban láttam sorsunk. 
Feleséged lettem . Valóság lett s tudtam már akkor nehéz út vár reánk .  Hosszú nehéz út. 

Olykor olykor elfáradok.Élni ,tenni. 

Nem búcsúzom , csak arra kérlek, bármit hoz a sorsunk gondolj néha rám.
Együtt voltunk a távolból sok sok éjszakán
Együtt ragyogtuk be az eget, te voltál nekem , 
mindíg a föld és én a hold te neked.
Érted ragyogtam , érted könnyeztem s 
érted utaztam világodba. Hol csak a béke a hit és igaz szeretet világa. 
Emlékezz rám , mikor első csókot loptam arcodra. 
A reptéren vártál reám mosolyogva.
Emlékezz rám mikor vásárba vittetek.
Nem akartam ajándékokat ,ruhákat , sem kendőket..
Azért utaztam , hogy feleséged legyek.
Tiéd . Csak a tiéd legyek . 
Emlékezz rám hogyan öleltél át , s én némán beléd bujtam , hogy érezzem egész lényedet.
Emlékezz rám mennyi éjszakán sétáltunk 
a csillagos ég alatt.
Néztük a holdat , s én énekeltem neked.
Emlékezz rám kérlek , hogyan tanultam az imát veled, 
vagy hogyan botlott nyelvem mikor tanítottad velem a te anyanyelved. 
Emlékezz rám mikor a tengerparton jöttél felém , s engem nem zavart semmi embeti tekintet. Elébed mentem ,kissé ölelve loptam csókot arcodra .S mondtam neked  sós vagy , az voltál ,sósabb mint neved. S a kisleány ki velem volt vidáman nevetett. 
Emlékezz rám a vacsoráknál , vagy a dokkoknál
teázva. Együtt ültünk a parton a vizen mélázva.
Emlékezz rám mennyire vártalak , amikor te jöttél .
Aztán egy időre elromlott a pillanat . 
Emlékezz rám mennyire kértelek ne várass gyere vissza
S maradj velem örökre . 
Jöttél nőnapon , gyűrűt húztál akkor ujjamra  . S mondtad nekem veled maradok  feleségem . S ha nem tudok te maradsz én velem.
Emlékezz reám  s arra 
Szeretlek  téged 
férjem  Tiéd lettem s tiéd maradok örökre. 

Távol vagy tőlem drága férjem.De érzem hogy lelked az egekig kiált.
Kérdezve Istent . Miért ?Miért 
Érzem fájdalmad , reszkető testemben.
Hisz ugyanaz a kín melyet , e világ szánt reánk.
Távol vagy tőlem .
De látom könnyeid , melyet vissza folytva 
mosolyod álarca mögé rejtesz el- 
Ne lássa bánatod e rút világ.
Hallom hangodat , fájdalmas szívvel 
mondassz el minden imát. 
Istenem  hallgasd meg fájó szívünk szavát.
Töröld el könnyeink.
Tégy csodát. 
Add vissza álmaink.
Segits Istenem nekünk

Nyári eső esik most a kerben.Átáztam , hajam ruhám  vizes .