Katkat blogja

A hegedűtanár (Il Maestrodi violino (1976) – Filmajánló

Színes, olaszul beszélő, drámai fordulatokkal teli romantikus film – 96 perces

Rendező: Giovanni Fago

Forgatókönyvíró: Maria Pia Fusco

Fényképező: Sergio Salvati

Zene: Bruno Nicolai

Scenography: Eugenio Liverani

Jelmez: Francesca De Foncesca

Felszerelés: Alberto Gallitti

Szereplők:

Domenico Modugno: Giovanni Russo

Juliette Mayniel: Margaret grófnő Sansevero

Rena Niehaus: grófnő Laura Sansevero

Elisebetta Virgili: Agnese

Perugia, Morlacchi Konzervatórium a színhelye ennek a csodálatos történetnek, mely a '76-os évek egyik legszebb zenei számát adta nekünk ajándékba, melyet itt hallgathatnak meg:

https://www.youtube.com/watch?v=TKjIZ_XcJtY

A Gaudenzi iparosnak és Margaret grófnőnek köszönhető a zeneiskola működése. Ott tanít Giovanni Russo, a nagyon érzékeny, romantikus beállítottságú hegedűtanár, akit mindenki szeret. Szerelmes lesz egyik tanítványába, aki viszonozza az érzelmeit, bár sok viharon esik át a kapcsolat, mert a filmből kiderül Giovanni Russo igazi családi eredete is. A két szerelmest semmi sem választhatja el egymástól, az Idő sem.

A filmben Puscini és több híres zeneszerző darabját hallgathatjuk, melyhez jó szórakozást kívánok!

A film sajnálatos módon nem került szinkronba, de akit érdekel, megnézheti itt eredeti nyelven:

https://www.youtube.com/watch?v=ZK7OT7LCvYM

2017. április 2.

H.Kohut Katalin: My Fair Lady (1964) – Filmajánló

 

Magyarul beszélő amerikai musical – 164 perces

 

Rendező: George Cukor

Író: George Bernath Shaw

Forgatókönyvíró: Alan Jay Lerner

Zeneszerző: Frederick Loewe, André Previn

Operatőr: Harry Strandling Sr.

Díszlettervező: Gene Allen

Jelmeztervező: Cecil Beaton

Producer: Jack L. Warner

Vágó: William H. Ziegler

 

Szereplők:

 

Elisa Doolittle: Audrey Hepburn

Higgins professzor: Rex Harrison

Pickering ezredes: Wilfrid Wide-White

Alfred Doolittle: Stanley Holloway

Kárpáthy Zoltán: Theodore Bikel

 

 

George Bernard Shaw klasszikus darabja, a Pygmalion előbb színpadi musical formájában varázsolta el fülbemászó dallamaival a közönséget, majd a George Cukor rendezte filmváltozat indult máig tartó világhódító útjára.

 

Higgins professzor, a nyelvészprofesszor, aki mindenki kiejtéséről tudja, honnan, melyik tartományból, városból származik, az egyik színházi előadás után összetalálkozik az Indiában élő Pickering ezredessel, aki éppen tájszólásokat gyűjt, amivel szívesen foglalkoznak mindketten. Higgins jegyzeteli az egyik virágáruslány beszédét, így elegyednek szóba egymással. Elisával közli, hogy félév alatt tökéletessé formálja a beszédjét, kiműveli őt, Sába királynőjévé is teheti.

Elisa megjegyzi, mit mondott a professzor, éppen kedvenc dalával ringatja magát, hogy nem kell más, csak egy albérlet, egy kis luk, ahol elférhet, szép ruhák, meleg, fűtött szoba, hű szerelmes, akivel együtt nézi a tavaszi napfelkeltét. Felkeresi a lány ezért Higginst, aki éppen az indiai nyelvészt fogadja vendégségben, a két zseni megállapodik Elisaval a fonetikus nyelvi, emberi etikettet megtanító, társasági életbe való vezetéséig történő formálásában, az úri viselkedés szabályainak elsajátításában, de Elisanak le kell szoknia a belérögzültekről, el kell felejtenie, honnan származik, mivel foglalkozott, hogyan élt és beszélt.

 

Elisa kimosása a mocsokból alaposan próbára teszi Higgins házvezetőnőjét, Pilsnét. Elisa apja hamarosan megtudja, hol van a lánya, elmegy megzsarolni Higgins professzort. A barátok moralistának tüntetik fel a szemetes apát levelezés útján, távolabbi cél, hogy politikussá művelik ki pár hónap alatt.  Elisa apja, mint szemetes Lázár tört orrával lett beállítva.

Elisa apja öt fontot ad Higgins professzornak a lánya sorsának megváltoztatásáért, ezért a nyelvész saját tulajdonának tekinti kicsit a játékbabaként kezelt nehéz esetet, amelyik állandóan ellene fordul, természete, mint kiderül kiművelése ellenére mit sem változott. Az is kiderül, hogy a kezdete a világ-problémáknak a már régen sejtett egykori törvény képviselőinek elmélete volt, mely szerint minden ember jó és nem tudja magáról, még a legrútabban is van csodálnivaló. Eszerint régen nem nagyon voltak csúfak, torzak, rosszak, ha akadtak is, ezeket elnézte a törvény, nem lépett fel ellenük, így történhetett meg, hogy ezek a gyakorlatban a törvény ellen fordultak.

. A bűnben köttetett szerződés bűnt vonz maga után. Ha a két nyelvész előtte tanulmányozza az igazi szív-törvénnyel rendelkező hölgyek benső világát, ami a férfiak előtt mindig titokvolt, bár a kihívás folyamatosan megtörtént a lányok részéről, mikor mézédesen csábítják őket magukhoz, de ők elsősorban a férfiak szívét akarják hódítani, míg a férfiembert általában először a külső fogja meg, a látvány eltakarja sokszor a valóságot. Így történik ez a film folytatásában Elisanál is. A két nyelvész maga is megszédül a finomnak látszó saját teremtményétől, amelyik elvarázsolja őket nemiségével.

 

Nehéz munka, sőt egyenesen lehetetlen egy akusztika nélküli lény nyelvi és zenei művelése, de az élet nagyon sokszor rácáfol erre, így nem véletlen, hogy Elisa egyik dalához bemutatták az angol királyi család testőrségét, mely engem egy régi meséskönyv ólomkatonáira emlékeztetnek. Az angol királyság származása ezek szerint ugyanúgy történt etikettben, akusztikai, viselkedési szabályok bevezetésével, mint Elisa formálása, egy az eredetük.

Az akusztikával rendelkező ember a füleivel és minden testrészével együtt hallja a szavakat, a zenét, a ritmust, mely meghatározza a nyelvi kiejtését is, ezért beszél időmértékesen, hangsúlyozza a hosszú magánhangzókat, mássalhangzókat, akadálynak látszó zöngés hangzókat, melyeket örömmel használ és hangsúlyozza kiejtésüket. Az akadályokra szükség van a nyelvi tehetségeknek, mert ha simán siklanának a szavak, nem lelne benne gyönyörűséget a használója. Ilyen lehet a T betű, a K betű, vagy a basszusra emlékeztető B betűje az egykori Vízi táncsor Medúza zeneszerzőjének. Az akadályként fékezőn kimondott hangzók fontosak, mert ezek is az időmérték részesei, ezek nélkül nem lenne élvezetes a magyar nyelv.

 

„Odalenn délen meseszép éjen édes édent remélsz” egyik kedvenc dalunk, de az 1964-es film helyszínét e dal szövege szerint Alföldnek énekelve Spanyolországba helyezik, tehát ez lehetett egykor Dél, ahol élt egyszer Sába királynője.

Mikor az hosszú É betűt kimondja Elisa, arra gondol a két nyelvész, hogy ideje bemutatni a lányt társasági életben egy szolid, egyszerű, elegáns ruhában. A lányt megszédíti saját sikerélménye, megváltozik a szíve, finomodik, mely által egy általa ismeretlen szabadságot élvez. Elisa bevezetése úri társalgásba nem sikeres, megmarad nála a zsargonként feldolgozott börtönnyelv.

 

Felhívom a figyelmet a filmben mutatott finomságokra, süteményekre, az ital ismerettel együtt  Kárpáthy Zoltán Jókai Mór filmjének főhőse jelentkezése Higginsnél, azzal, hogy ő mívelte ki, ő adta neki a nyelvi fonetikai tehetséget, az ország történelmét írja felül. Kárpáthy pár szó után megmutatkozó jellemtelensége mindent elárul.

Ennyi bevezető után bátran ajánlom mindenkinek értő szemmel történő élvezésére a filmnek, csodálatos betétdalaival, ritmusaival, azzal az örömmel, hogy még mindig vannak olyan nyelvészek, akik tudják a tájszólásokból, ki honnan ered, hiába minden törekvés, hogy kitermelik a falvakból, tanyákból, minden rétegből értelmiségnek, művésznek sikerélményt előlegezve meg az alacsonyabb rétegnek, mely szárnyakat ad neki, mert ezek a szárnyak megbénítják a valódi tehetségeket, irigység, viszály, kárörvendés, akadálypálya, minden eszköz megmarad kezükben, mellyel gátolják az embereket. Az önmagát kiművelő, vagy mások játéka folytán nyelvi tehetséggé és finom külsejűvé váló lányok és asszonyok csalókák, mivel a lelkük mélyén megmaradnak faragatlan börtön képviselőnek, amik bármikor képesek a mélyben szunnyadó régi tettük ismétlésére, végrehajtására. A tiszta lény örökös szabadságban szárnyal, játszik a szavakkal, a ritmussal, a zenével, mert a bűntelenség jelenti az igazi szabadságot. Aki bűnöző, fogságban van elméletben, a bűn lehúzza a mélybe, ahol élnie kell mindaddig, míg vissza nem kapja mindazt, amit elkövetett. Ez a kulcsa a jövő bűnbocsánatának.

 

 

 

 

A filmet itt is megnézhetik:

 

http://port.hu/adatlap/film/tv/my-fair-lady-my-fair-lady/movie-6534

 

 

Jó szórakozást kívánok!

 

 

Miskolc, 2017. március 23.

Nagypapát kérek Karácsonyra (2007) – Filmajánló

Színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték – 80 perces

Rendező: Harvey Frost

Forgatókönyvíró: David Alexander

Zeneszerző: David Lawrence

Operatőr: Brian Shanley

Producer: Erik Olson

Vágó: Jennifer Jean Cacavas

Szereplők:

Bert O'Riley: Ernest Borgnine

Roxie Famosa: Katherine Helmond

Becca O'Riley: Julietta Goglia

Karl Sugerman: Richard Libertini

Marie O'Riley: Tracy Nelson

Sok gyerek szomorúságát lehetne enyhíteni a szülők őszinteségével, amikor válásra kerül a sor. Legtöbbször a mellőzöttség, a nincsen apámnak, anyámnak szüksége rám, lemondott rólam és hasonló lelki megterhelések egy életen át tartanak, s ha fény is derül az igazságra, néha túl későn történik.

Ez a film tipikus példája az igaz történések elfedésének, meghamisításának, valamint a késői egymásra találásnak.

Amerikában november negyedik csütörtökén ünneplik a hálaadást, mely a karácsonyi ünnepek kezdetét is jelenti.

Marie fotó ügynökként állandóan utazik, emiatt Becca mindig más iskolába kényszerül. Az édesapja két éves korában elhagyta, édesanyja három éve meghalt. Elbúcsúzik az anya lányától azzal, hogy hálaadásra visszatér. Beccet barátnője családjánál hagyja. Hiába várnak az ünnepi estén, az anya nem érkezik meg. Balesetet szenvedett, mesterséges kómában tartják az agyat ért ütés miatt.

A gyámügyis felkeresi Bertet, a nagy színész óriást, hogy vegye magához tíz éves unokáját. Bert nem is tudta, hogy a leánya a városban van, s hogy van unokája. A gyerek csupa rosszat hallott addig nagymamájától a nagyapáról, akár az anyja. Becce is kissé ellenségesen viselkedik, de egyre jobban megszereti nagyapját. Nem is tehet másként, hiszen annyi értéket, emberséget közvetít, igazi ember és gyermekszerető egyéniségével. Kiderül, hogy a leánynak csodálatos hangja van, ezért rábeszélésre jelentkezik az iskolai ünnepségre szólóénekesnek.

Becce tehetségét örökölte a nagyszüleitől, akár a sakk-tudását nagyapjától. Nem tudja megfejteni, hogy miért nem volt soha karácsonyfája. Karácsonyi kívánsága a gyereknek saját szoba kéménnyel, melyen át megérkezik a Télapó.

Ernest Borgnine ebben a filmben éppen kilencven esztendős, de ez egyáltalán nem látszik rajta. Felejthetetlen alakját és arcát örökké őrzi az emlékezet.

A filmet itt tekinthetik meg:

https://www.youtube.com/watch?v=k6aAyYIujGk

Jó szórakozást kívánok!

2016. május 29.

 

Húsvét a család, barátok, kellemes ismerkedések, meglepetések ünnepe, valamint a történelmi egyházaké.

Húsvét hétfőn a fiúk és férfiak tiszteletüket teszik a hölgyeknél, locsolkodásukért vendéglátásban és ajándékban részesülnek. A húsvéti tojás, maga is az élet hordozója, megtisztulást, örökkévalóságot jelképez. A piros tojás a vér, a Nap, a tűz, a szerelem, az életöröm, a kék tojás ég, egészség vitalitás, a fekete tojás önkényuralom, állandóság, örökkévalóság, a sárga tojás a fény, ifjúság, boldogság, aratás, vendéglátás, a zöld tojás a természet megújulása, frissesség, termékenység, remény, a lila önuralom, türelem, bizalom az igazságosságban, s természetesen a rózsaszín a gyengéd érzelmek, a barna pedig a Föld-anya, az anyaföld színének szimbóluma.

Gyermekkoromban hittem a húsvéti nyuszinak, aki reggelre az ablakba helyezi a csokinyuszit, csibét, tojáscukorkát, a fiúknak a kölnivizet. Aki könnyű kikapcsolódásra vágyik, nézzen meg egy vígjátékot, vagy klasszikus húsvéti, vagy animációs gyerek filmet, rajzfilmet. A magyar filmek szeretői sem maradnak húsvéti játékfilm nélkül.

Átnyújtok Önöknek egy ünnepi csokort, melyből csemegézhetnek idősebbek, fiatalabbak úgyszintén:

Kellemes húsvéti ünnepeket (1984)

színes, magyarul beszélő, francia vígjáték, 94 perc

rendező: Georges Lautner
író: Georges Lautner
forgatókönyvíró: Jean Poiret, Georges Lautner
zeneszerző: Philippe Sarde
operatőr: Edmond Séchan
vágó: Michelle David

szereplő(k): 
Jean-Paul Belmondo (Stephane Margelle)
Sophie Marceau (Julie)
Marie Laforet (Sophie Margelle)
Michel Beanue (Rousseau)
Rosy Varte (Marlene Chataigneau)

Stephane sikeres a hivatásában és a magánéletében egyaránt. Felesége, Sophie eszményi asszony, aki kiegyensúlyozott háttere a nem hűséges és becsületes férjének. Stephane felfokozott életvitelű, nem tud ellenállni a csinos lányoknak, asszonyoknak. Futó kalandokba keveredik éjjel-nappal egészen addig, míg feleségét egy napon kikíséri a repülőtérre, ahol összetalálkozik Julievel, a tizennyolc éves leánnyal, aki éppen előtte szakít nős barátjával. Nincs hová mennie aludni, így a férfi hazaviszi őt lakásába. Hazatér a feleség, így jön a mese a lányáról. Aztán bonyolódnak az események, de mindez remek alakításával Belmondonak, rengeteg félreértéssel és tréfával, melyek alapja a hazugság. A fantázia ezúttal a főrendező.

A filmet itt tekinthetik meg:

http://filmbirodalom.com/watch-embed-205463-12197

Az öt legenda (2012)

színes, magyarul beszélő, amerikai animációs film, 97 perc

rendező: Peter Ramsey
író: William Joyce
forgatókönyvíró: William Joyce, David Lindsay-Abaire
zeneszerző: Alexandre Desplat
producer: Christina Steinberg
vágó: Joyce Arrastia

szereplő(k): 
Chris Pine (Jankó hangja)
Hugh Jackman (Nyuszi hangja)
Isla Fisher (Fog hangja)
Alec Baldwin (Északi hangja)
Jacob Bertrand (Monty hangja)
Jude Law (Szurok hangja)
Dakota Goyo (Jamie hangja)

szinkronhang: 
Fehér Tibor (Jankó magyar hangja)
Csuja Imre (Északi magyar hangja)
László Zsolt (Nyuszi magyar hangja)
Csuha Bori (Fog magyar hangja)
Stohl András (Szurok magyar hangja)
Straub Martin (Jamie magyar hangja)

Ki ne lenne kíváncsi a gyerekek régi ellenségére, a Mumusra, valamint a többi híres legenda eredetére?

„A legenda szerint a Holdbéli Ember azért választotta ki a Húsvéti Nyuszit, a Mikulást, a Fogtündért és a Homokembert, hogy vigyázzák a gyerekek álmait, gondoskodjanak arról, hogy biztonságban nőjenek fel. A gonosz Szuroknak, azaz a Mumusnak már elege van ebből, és abból, hogy a szülők állandóan vele riogatják a kicsiket. Ezért az álmokból rémálmokat csinál, az örömből félelmet, a fényből sötétséget. Így az őrzők veszélybe kerülnek. Ám akad segítség, a száműzetésből visszatérő Dér Jankó, az ötödik legenda.”

A filmet itt tekinthetik meg:

http://filmbirodalom.com/watch-embed-91286-9962

Barbárok

 „Miklauzic Bence játékfilmjét, a Barbárok. A téma szokatlan: a filmben húsvét hétvégéjén egy család régi barátját invitálják vendégségbe, akiről kiderül, hogy valójában egy körözött gyilkos. Főszerepben Nagy Zsolt.” Egy tipikus magyar filmet láthatnak.

A filmet itt tekinthetik meg:

http://indafilm.blog.hu/2013/03/31/husvet_876

Jézus (1999)

színes, magyarul beszélő, amerikai-olasz-német filmdráma, 174 perc

rendező: Roger Young
forgatókönyvíró: Suzette Couture
zeneszerző: Patrick Williams
operatőr: Raffaele Mertes
vágó: Benjamin A. Weissman

szereplő(k): 
Jeremy Sisto (Jézus)
Debra Messing (Mária Magdolna)
Jacqueline Bisset (Mária)
Armin Mueller-Stahl (József)
Gary Oldman (Pontius Pilátus)
G.W. Bailey (Livio)

„Ez a kétrészes, nemzetközi összefogással készült mű 30 éves korától követi a Megváltó életét, bemutatva annak jelentősebb állomásait. Amikor a názáreti ács, József meghal, Szűz Mária így szól fiához: El kell indulnod, hogy megtaláld a választ. Ezt kéri tőled az atyád. Jézus elindul az úton, amelyet számára kijelölt az Úr. Összegyűjti azokat, akiket szeret és azokat, akik terjesztik üzenetét, Pétert, Jánost, Bertalant, Jakabot, Andrást, Judást, Mátét, Tamás, Fülöpöt, Tádét és Simont. Jézus kijelenti a kiválasztottaknak: Küldetésetek e világon kezdődik és a másikban teljesül be. Ti vagytok az apostolaim. Apostolai közül egy elárulja és Pilátus kezére adja őt. Keresztrefeszítik, de a harmadik napon feltámad és így szól: Igen, most hisztek, mert láttok. Boldogok, akik nem látnak, mégis hisznek. Menjetek, hírdessétek a világban, amit hallottatok. Hírdessétek az örömhírt. Én veletek vagyok a világ végezetéig... „

A filmet itt tekinthetik meg:

http://filmbirodalom.com/watch-embed-262907-19292

Gyuszi nyuszi kalandjai rajzfilm

„Gyuszi Nyuszi bátor, okos, szófogadatlan, és szeret nagyot mondani: amikor a mama megbízza, hogy vigyázzon a kishúgaira, neki fontosabb, hogy Bennyt, a barátját elkápráztassa. A kis nyuszik kalandjait igazán vicces mesében nézhetjük meg. A kisebbek és nagyobbak kedvelt szórakozása lehet. Nyuszi szeretőknek ajánljuk, mert a nyuszik életéről és sokat tanulhatunk.”

https://www.youtube.com/watch?v=Kb6SpjNHnp8

Kellemes kikapcsolódást és szórakozást kívánok! Boldog Húsvéti Ünnepeket!

2015. április 4.

Az ajánlót írta és összeállította: Kohut Katalin

Kohut Katalin: A korzikai testvérek (1961) – Filmajánló

Színes, magyarul beszélő, olasz-francia kalandfilm – 102 perc

Rendező: Anton Giulio Majano

Író: Alexandra Dumas

Forgatókönyvíró: Diego Fabbri, Roberto Gianviti, Anton Giulio Majano, Fulvio Palmieri

Zeneszerző: Angelo Francesko Lavagnino

Operatőr: Bitto Albertini

Szereplők:

Paolo Franchi/Leone: Geoffrey Horne

Gerolamo Sagona: Jean Servais

Giovanni Sagona: Gérard Barray

Perrier professzor: Nerio Bernardi

Gabrielle De Roux: Emma Danieli

A film kezdete Korzika, 1822. Keresztelő történt a Franchi családnál, az ikerpár neve Paolo és Leone lett. Eközben Domenico erdőőr felesége becsületét védve megölte az egyik Sagonát. A vendetta törvénye nem vizsgálja az okokat és összefüggéseket a Sagonáknál, csak azt ismerték, hogy meg kell ölni, aki ölt, még ha ártatlan is. A Franchi család tisztességesen bánt a szegényekkel, míg a Sagonák kegyetlenül. Ünnepelt a Franchi család, amikor a Sagonák rájuk törtek és kegyetlenül lemészárolták őket, a házat felgyújtották. Domenico kimenekítette az ikreket, az egyiket Orlandihoz küldte, a másik beteg lett, az erdőőr orvoshoz vitte, de őt is megölték. Az ikrek életútja kettévált, Leone maga maradt.

Párizs a következő színhely, 1845. Paulo diplomáját ünnepli az őt örökbefogadó anya és apa, meg Gabriella, a szerelme. A fiúnak éjszakai álmai, látomásai vannak, mintha két helyszínen élne egyszerre. Érdekes módon az ikrekre jellemző összekötöttség Paulonál jelentkezett egyedül. Giovanni Sagona meghívta a doktor fiút Korzikára magához rövid időre. Elárulta azt is, hogy nősülni készül, Editet, egy gazdag örökösnőt kívánta feleségül venni.

Ugyanezen a napon Orlandi felfedi Leone előtt a titkot, hogy mi történt a családjával, s hogy a vendetta törvénye szerint ezért neki kell bosszút állnia. Meg kell tanítani félni a Sagonakat.

Furcsa dolgok történtek a báró birtokán, egy álarcos fiatalember jelent meg, aki megvédi a szegényeket is.

Megérkezett Paulo doktor Giovanniék házába, de hamarosan csalódnia kell vendéglátóiban. Például Lina, az egyik lány csak azzal a fenyegetettséggel ment fel Sagonáékhoz, hogy másképpen az intéző elveszi az apja földjét. Editet nemsokára foglyul ejtette, erőszakkal akarta feleségül venni. Előtte a szép lány találkozik mindkét fiúval, akik szintén összetalálkoztak és kiderült, mi történt a családjukkal.

Kétféle vendettás családi jellem küzd egymással: a becsület és a tisztességtelenség.

A filmet itt tekinthetik meg:

https://www.youtube.com/watch?v=SGvVgL-vbPQ

2016. március 13.