ON-line vers

Karamelli•  2018. január 12. 12:13




2010-08-07 12:58

  

Előre bocsátottan bocsánatot kérek Icontól, Acherontól és Zsetontól, akiknek a nick-végződései ihlettek e förmedvény megírására!:) 


Egy nyáreleji vörös alkonyon 

lent, a vízparti festett padon 

ült négy alak, bizony ültek egy padon 

mélázva épp a lebukó Napon 

Icon, Flakon, Zseton, Acheron 

s hallgattak, hallgattak nagyon 

Icon, Flakon, Zseton, Acheron. 


-Kiszáradok! - reccsente egyszer csak Flakon 

azon a nyáreleji pilledt alkonyon 

ülve mélán a festett padon 

s bólogatott mindehhez gazdagon 

Icon, Zseton s a fáradt Acheron 

úgy ám, egész hallgatagon 

Icon, Zseton s a fáradt Acheron. 


-Fijam, ágyékom magva, hé, Zseton!- 

-motyogta maga elé Acheron. 

-Látod a lebújt a túloldalon, 

ahol sunyitva ül az a neon 

a málladozó, megferdült falon? 

-imígy szólt mélán a fárad Acheron 

a nyáreleji fülledt alkonyon. 


-Na ugorj csak, jó fijam, Zseton 

lesd meg, mi van ott bent a polcokon 

hogy van-é ott elég tele flakon 

hogy ki ne száradjon nekünk itt Flakon!- 

-szörcsögte a vénség szinte vakon 

s felkapta erre a fejét azon 

a nyáreleji alkonyon 

Icon, Flakon s a megterhelt Zseton. 


-Mit bámulsz, Zseton úgy a fateron?- 

-szólott most Icon s az alkonyon 

hűs szellő kélt dúsan, vastagon 

elindult Zseton át a fasoron 

s tele flakonnal tért azon 

a nyáreleji száraz alkonyon 

s végre ihatott kedvére ott a padon 

s bebarmolt szép lassan de nagyon 

Icon, Flakon, Zseton s Acheron


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!