KalmarKriszti blogja

Karácsonyi ajándék

Ezüst pehely zöldfa ágon, 

Ezer ima felhő ágyon, 

Karácsonynak éjszakáján

Kioson a ház ablakán. 

A szél hátán tovalibben, 

Angyalkarok tartják ébren, 

Egyik kisebb, másik nagyobb 

Bárányfelhő alakzatok... 

Kérések és sóhajtások, 

Hálás szívből törő álmok

Könnycseppje az égi trónnál

Megpihen az Úr lábánál. 

Ölbe veszi mindegyiket

S ajándékát mindenkinek 

Beleteszi díszdobozba, 

Vigye haza otthonába, 

Bontsa ki a fenyő alatt, 

-Hová ezüst pehely szaladt-

Elvinni az üzenetet :

Az ajándék a Szeretet. 

Lappföldi Mikulás 

Nagy a sürgés most Lappföldön, 

Rénszarvas száll hegyen-völgyön.

Ajándékok elkészültek, 

Várja őket minden gyermek. 

Mikulás is szánra pattan, 

Kéménycsúszást próbál halkan. 

Háta mögött a Krampuszok

Virgácsán egy bagoly huhog. 

Úgyis eljön a Télapó! 

A zsákjában sok minden jó :

Szaloncukrok, finomságok

Töltik ki a piros zsákot.

Gyerekcsizma fénylik este, 

A Mikulás felkereste. 

Ajándékát beletette, 

Süteményt is mind megette. 

Tele hassal repül tova, 

Hatalmas még a puttonya. 

Jövőre is eljön hozzád, 

Mondd neki, hogy : Istenhozzád! 

Adventi készülődés 

Angyal szállt az asztalunkra, 

örökzöld a koszorúja. 

Közepében négy szál gyertya,

eljött ez év szép Adventja. 

Első gyertya meg is gyullad,

a szívünkbe hitet hullat. 

Kihirdeti, hogy látva lásd

Isten Fiát, a Messiást. 

*

Második gyertya lángjánál 

az angyal köztünk így kántál:

Hitből fakad a jó remény, 

a világba vidd a zeném! 

Járja körbe a nagy Földet, 

minden hegyet és a völgyet!

Reméljünk egy szebb holnapot, 

amit Isten megadatott! 

*

Rózsaszínű öröm fénye

boruljon a földre, égre! 

Szálljon Isten Örömhíre

minden ember hű szívébe! 

Közeledik a Karácsony, 

tüze izzik a parázson, 

készülődjünk Betlehembe

nyíljon öröm a lelkekbe! 

*

Készen áll a kicsi jászol, 

közben közénk hidat ácsol. 

Itt van Krisztus születése, 

minden ember megmentése! 

A bűnösnek reményt adhat, 

Jézustól új éltet kaphat. 

Irgalmasság és szeretet, 

Úr áldása legyen veled! 

Nem lehet 

Gyilkos kór a szívemben rág, 

Annyi áldást szórnék még rád, 

Elmondanám, hogy szeretlek,

De nem lehet... de nem lehet... 

Fut az idő, lassan elhagy, 

Szeretetem hagyom magnak.

Hátha nyílik piros rózsám!

Néha napján gondolj majd rám! 

Szív alakú felhő 

Nyár után az ősz köszönt, s én csendben fejet hajtok. 

Halottak napján mindig a temetőbe tartok. 

Mit vigyek a sírodra? Virágboltba belépek.

Kiválasztom miközben sietősen szétnézek. 

Előttem van az arcod... Vajon, most mi tetszene?

Hallom, ahogy kimondod: "Csak selyemvirágot ne!"

Legyen most is krizantém, mellé a kis mécsesem,

átkötöm s hozzáteszem minden közös emlékem.

Köd rajzolt a fejfádra egy nagy könnycsepp alakot,

Elindult, hogy mutassa a végtelen patakot. 

Gyertya ég, s csillag gyullad odafent, a kék égen,

a krizantémillatú, szív alakú felhőben.