Szabadság

Kriszti12•  2020. július 7. 16:08  •  olvasva: 164



Szabadság 


Megírtam a Jóistennek éjjel, 

S elküldtem neki égi zenével :

Bebábozódva, csendesen tengődöm, 

Bábruhában rab vagyok, vergődöm. 


Csíkos a rab-bábruhám, látod!? 

Minden sötét csíkja egy-egy bűn. 

Megkötözve húzom a láncot, 

Papíromról pereg a betűm. 


Mielőtt elfogynának a szavak, 

Szabadíts ki a tömlöcből, kérlek! 

Feloldozást most kegyelmed adhat,

Isten, csak irgalmad által élek! 


Lehull a bilincs, szélvész támad, 

Nyílik nyirkos cellám ajtaja. 

Leveszed csíkos rabruhámat, 

Eláll tőle lélek-tükröm szava. 


Könnyű lettem, eltűntek csíkjaim, 

Nézd színes szárnyam, repülni tudok! 

Bábként pillangóvá szőtt álmaim:

Hála neked, Uram, szabad vagyok! 



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2020. július 7. 20:23

Törölt hozzászólás.