KalmarKriszti blogja

Vers
Kriszti12•  2018. október 2. 20:42

Leszek én...


Leszek én...


Leszek én szemfedőd,

bús perced temetője,

szerelmes szívednek

áldott keszkenője.

Ölelő karodnak

leszek én otthona,

szárnyaló álmaid

tündöklő tavasza.

Leszek én csillagod,

szemednek szép egén,

leszek én hű társad

szerelem szigetén.


Kriszti12•  2018. július 16. 16:41

Ezidáig alkotott Haikuim



Figyelj, kis vízcsepp!
Add meg magad, s tied az
egész óceán!

*


Szerelmes lettem
s te nevetve törted le
angyalszárnyaim.


*


Hála

Hátra tekintve,
előre nézve: hálát
adok Istennek!

*

Göndör gyermek fürt
kacagással a legszebb!
Vidítja lelkem.

*

Földön emberi
életünk, mint mezei
virág elhervad.

*

Nyelv kétélű kard.
Tollat forgatva döntsd el:
Építesz? Rombolsz?

*

Csábító szempár
tündöklése szívemnek
lángszórósugár.

*

álmaink Isten
égboltjára festve mint
temérdek csillag

*

boldogságpatak
csobogásában síró
lelkem megfürdik

*

Szemed tüzében
lassan lángolok fel s mint
gyurmát formálhatsz.

*

Mosoly a legszebb,
boldogsággal szőtt ékszer.
Viseld minden nap!

*

tengerbe dobtam
elmúlt, fájó éveim
gyönggyé változott

*

Ábránd gyöngyeim
örök felhőkbe szórva
lélekszárnycsapás.

*

Isten

Tél szava rebben,
tavasz fagy kikeletben
léted melenget.

*

Vágy elásása
olyan szerelmi téboly,
mi nyílt közönyt szül.

*

Gyomláld minden nap
elméd kertjét s a végén
jó gyümölcs terem!

*

Üresen kopog
a szó korhadt ajtómon.
Múzsa, gyere be!

*

Szellő suttogja:
Kelj fel, lélek, holnap már
új napra ébredsz!

*

a templomtorony
mély harangkondulása
imára késztet

*

Rohanó világ
és benne háromsoros
villámbölcselet.

*

A cél előttem
én mégis hátra néztem.
Sóbálvány lettem.

*

magányos órán
drámában ül a semmi
kicsit megpihen

*

Szeretni annyi,
mint két testben élni egy
szívdobbanással.

*

A tökéletlen
embert tökéletesen
szeretni célom.

*

Szerelemvirág
nélkül vágy vörös szirma
halott sárba hull.

*

Vas inam feszül,
kő lábam remeg, húzom
égi keresztem.

*

Fázó lelkekre
lágy selymet hinteni az
ars poeticám.

*

Vízesés ha hív
vidd hozzá érzéseid
és mosd fehérre!

*

elfáradt lelkem
szívednek otthonában
vágy megpihenni

*

tündérkertben egy
szerelemrózsát kaptam
tüskétől vérzek

*

Isten bankjában
a szeretet részvényét
kamatoztatom.

*

Lépteid nyomát
vastag emlékpor lepi
zárd be az ajtót!

*

Szentlélek madár
szívem ágán imában
hozzám turbékol.


Kriszti12•  2018. április 28. 07:07

A vakonszületett ember





A vakonszületett ember 




Újszülöttként vakon születtem, 
beh szövevényes eldöntem:
saját bűnös cselekedetem, 
vagy őseim vétkét viselem!? 


Jézus állt meg előttem, 
elvette minden agg tévhitem:
Nem véletlen éltem vaksága, 
Istennek kell feltárulkoznia! 


Földre köpött,  majd sarat csinált, 
szememre kente, hallom szavát:
Síloe tavában mossam le, 
s érzem, ez hússzívem reggele! 


Úgy tettem, ahogy Ő mondta, 
épp szemmel tértem már vissza! 
Kinyílt szívvel csodát látok, 
kinyílt szemmel hitet vallok! 


Krisztus szól: "Azért jöttem a világra, 
hogy ítéletet tartsak, 
akik nem látnak, lássanak, 
s akik látnak, elvakuljanak!" 




Az idézet János evangéliumából való




Kriszti12•  2018. március 25. 17:55

Virágvasárnap

Virágvasárnap


Virágvasárnap, Nagyhét kezdetén, 

ujjong lelkünk Hozsanna énekén! 

Szívbe szamárháton vonul Krisztus, 

szelíd királyunk, tied a trónus! 


Öröménekek hada hozzád száll, 

úton levetett ruhák lábadnál. 

Pálmaágakkal örvendez a nép, 

boldog az ember, ki utadra lép. 


Társad szeretnénk lenni utadon, 

ne hagyd, hogy bárki is lemaradjon! 

Áldott az, ki az Úr nevében jő! 

Vezess, taníts minket, Üdvözítő!


Kriszti12•  2018. február 18. 16:21

Haiku



a templomtorony
mély harangkondulása
imára késztet