KalmarKriszti blogja

Haiku

Szentlélek 

Szabadság 

Megírtam a Jóistennek éjjel, 

S elküldtem neki égi zenével :

Bebábozódva, csendesen tengődöm, 

Bábruhában rab vagyok, vergődöm. 

Csíkos a rab-bábruhám, látod!? 

Minden sötét csíkja egy-egy bűn. 

Megkötözve húzom a láncot, 

Papíromról pereg a betűm. 

Mielőtt elfogynának a szavak, 

Szabadíts ki a tömlöcből, kérlek! 

Feloldozást most kegyelmed adhat,

Isten, csak irgalmad által élek! 

Lehull a bilincs, szélvész támad, 

Nyílik nyirkos cellám ajtaja. 

Leveszed csíkos rabruhámat, 

Eláll tőle lélek-tükröm szava. 

Könnyű lettem, eltűntek csíkjaim, 

Nézd színes szárnyam, repülni tudok! 

Bábként pillangóvá szőtt álmaim:

Hála neked, Uram, szabad vagyok! 

Őrangyalomhoz

Fogantatásomkor

az Úr rendelt hozzám, 

hogy földi létemben

terelj és vigyázz rám. 

Nem láthatlak téged, 

érzem jelenléted!

Megköszönök mindent, 

amit tettél értem!

Köszönöm a fáradozást, 

s bár jutalmazni nem tudlak, 

figyelni fogok hangodra

s ígérem : követni foglak! 

Örülök, hogy vagy nekem 

s itt vagy mindig mellettem! 

Remélem láthatom majd 

arcodat a mennyekben! 

Ki vagy nekem?

Hű fáklyám vagy nékem, 

Bút olvasztó fényem, 

Biztos pont, Istenem, 

Kietlen sötétben!

Jaj, csak el ne fújja, 

Az az istenadta, 

Vermes éjszakában

Úr bukott angyala!

Isteni iránytűm

Előveszlek szépen, 

Mondd meg merre menjek 

Élet dzsungelében!? 

Ringatózó ősszel 

Bárkám vagy s kikötőm, 

Viharos tengeren

Egyetlen békítőm! 

Te vagy Uralkodóm, 

Az Egy, szívem földjén, 

Hegyeket mozgató

Mustármagnyi völgyén,

Völgyemnek virágos, 

Harmatos hajnalán, 

Borongós időben, 

Sugárzó nappalán! 

Alfa hagyománya, 

Omega egysége, 

Vigyél felhőkön át

Égi teljességre! 

Nyugattól keletig

És aleftől tavig, 

Első és utolsó 

Kezdettől a Végig! 

Forrás: arcanum.hu

Jöjj, Szentlélek!

Jöjj, drága Szentlélek,

Áradj a világra!

Szép virágod ültesd

Szívem ágyásába,

Hogy pünkösdi rózsa

Virítson, daloljon

Lelkem ablakába!

Öntözgesd szirmait

Ölelő könnyeddel,

Gyomlálgasd bűnöktől

Óvó kegyelmeddel!

Majd egykor szakítok

Kis kertemből egyet,

Ajándékba neked,

Szentlélek, legszebbet!