Velem vagy mindenütt

dreaming58•  2016. szeptember 23. 07:26

Gomolyfelhők gombolyagba gyűrögetik lelkemet,

emlékedbe kapaszkodva pergetem a perceket.

Távolban a horizonton sincsen más csak hiányod,

álmom vizek felett csapong, akárcsak a sirályok.

A napok úgy elperegnek s én csak hullok szét velük.

Szakad, hasad öntudatom - velem vagy még mindenütt. 


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2016. szeptember 24. 09:46

Csak az életünk átmeneti, de vannak benne állandóságok.. Szép!

Krisztinka2016. szeptember 24. 09:45

"A napok úgy elperegnek s én csak hullok szét velük.
Szakad, hasad öntudatom - velem vagy még mindenütt. "

Ametist2016. szeptember 24. 09:39

és örök múzsád... szépet írtál, megint!

dreaming582016. szeptember 23. 23:04

@Pflugerfefi: Köszönlek

dreaming582016. szeptember 23. 23:04

@kapocsi.ancsa: ......................
Ölellek

dreaming582016. szeptember 23. 20:31

@skary: így...
Köszönlek

Mikijozsa2016. szeptember 23. 18:52

Nagyon realista gondolatok

Pflugerfefi2016. szeptember 23. 10:29

emlékedbe kapaszkodva pergetem a perceket!
örök fájdalom, örök emlékezés
átszövi lelkedet!
szép a vers!!

kapocsi.ancsa2016. szeptember 23. 08:35

mintha az ember elfújhatná minden gondolatát...
elengedjük, visszajön pihekönnyű szélözön

...

skary2016. szeptember 23. 07:35

és ez már így is marad