Tüzijáték

dreaming58•  2015. augusztus 21. 00:12

Tűzvirágokat festett homlokára az est.
Az ég mint egy hímes kendő, s nézem
- most újra gyerekkoromat élem -
piros, majd zöld és fénylő ezüst
- nem kaparja torkomat a füst
(csak a sírás - mert te nem láthatod)
sóhajnyi fények, szikrázó csillagzáporok,
szelíd szívek, körök, ellipszisek
- az ég alján irígy holdsarló fityeg:
most nem ő a főszereplő a fenti színpadon -
hogyha vége az egésznek, felét itt hagyom
lelkemnek - biztos vagyok, az égig repül...
A rakpartnak síkos kövén álmos béka ül.
Reám bámul nagy szemével: "Mit csodálkozol?
Tudod jól, ha hazaértél, ott senki se vár,
innentől az életed üres, kihalt, sivár"
Nem törődöm e szavakkal. Nézem a csodát.
Ma a mélybe taszítom a fájdalom havát.
Titokban én abban bízom:  te is lested ám,
felhő szélén üldögélve - s most szíved vidám...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582015. augusztus 22. 13:40

@Rozella: :)

dreaming582015. augusztus 21. 22:49

@skary: :)

dreaming582015. augusztus 21. 14:10

@gabi60: :)

Rozella2015. augusztus 21. 09:52

Bizonyám! :)

skary2015. augusztus 21. 05:16

:)

Törölt tag2015. augusztus 21. 03:57

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom