Tudom

dreaming58•  2017. augusztus 23. 12:55

Dadogva verdes
megfáradt szívem.
Álmokat kergetve
fáj a magány.
Éjcseppek hullnak.
Fürdetnek itt lenn'.
(fenn bújkálsz tán
a Hold túloldalán)
Nyújtanám lelkem.
Tudom hogy vársz rám.
Megfagyott szerelmet
söpör a szél.
Vacog a párnán
kihűlt hiányod.
Egyedül bolygok
az éj szegletén.


2017. július 27.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. augusztus 23. 22:27

@merleg66: Köszönöm! :)

merleg662017. augusztus 23. 22:21

Remek vers ez is! Szeretettel gratulálok.

dreaming582017. augusztus 23. 20:47

@skary: naná

dreaming582017. augusztus 23. 20:47

@Bugatti350: Örülök, hogy tetszett :)
Köszönlek

Metta2017. augusztus 23. 19:29

"Vacog a párnán
kihűlt hiányod."
Nagyon szép!

skary2017. augusztus 23. 17:03

tudomhogytudodhogytudom

Bugatti3502017. augusztus 23. 16:38

Kedves Éva!
Versed, tömörített és nagyon jó ritmussal íródott, az őszinte szavaiddal, gondolataiddal... Gratulálok! :)
István

dreaming582017. augusztus 23. 15:31

@kevelin: Köszönlek

kevelin2017. augusztus 23. 14:15

Nagyon szép szerelmes szomorú vers