Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Tonnányi bánat
dreaming58• 2015. október 23. 17:54
Minden éjjel rám fonódik
a múlt minden szép szava
mit csak írtál, amit mondtál
- elborít a kín hava.
Hová lettek a szép álmok,
hova lett az otthonos
meleg érzés bús szívemből?
Nélküled oly bánatos!
Messze vittek, elragadtak
tőlem fáradt lépteid.
Angyalokkal osztod már meg
gyengédséged szavait.
Mégis-mégis éjszakánként
itt vagy velem kedvesem.
Megálmodlak - átkarolsz
és otthonunk a végtelen.
(egyedül tartom vállamon
tonnányi bánatom)
dreaming582015. október 24. 23:02
@Sea_Miller: Köszönlek :)
azuur2015. október 24. 18:13
Nagyon szomorú Évike, de szép.
Steel2015. október 24. 14:57
Átérezem...ez sosem múlik el...a szeretettel együtt örökrészünk.
Fájó, szép vers.
Törölt tag2015. október 24. 13:09
Törölt hozzászólás.
dreaming582015. október 24. 11:07
@skary: igaz
skary2015. október 24. 04:59
mindenki viszi a saját keresztjét...kis krisztusok vagyunk mindannyian
dreaming582015. október 24. 03:31
@Argent: Köszönöm - azt is, hogy olvastál...
Törölt tag2015. október 24. 01:51
Törölt hozzászólás.