Tonnányi bánat

dreaming58•  2015. október 23. 17:54

Minden éjjel rám fonódik
a múlt minden szép szava
mit csak írtál, amit mondtál
- elborít a kín hava.
Hová lettek a szép álmok,
hova lett az otthonos
meleg érzés bús szívemből?
Nélküled oly bánatos!

Messze vittek, elragadtak
tőlem fáradt lépteid.
Angyalokkal osztod már meg
gyengédséged szavait.
Mégis-mégis éjszakánként
itt vagy velem kedvesem.
Megálmodlak - átkarolsz
és otthonunk a végtelen.

(egyedül tartom vállamon
tonnányi bánatom)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582015. október 24. 23:02

@Sea_Miller: Köszönlek :)

azuur2015. október 24. 18:13

Nagyon szomorú Évike, de szép.

Steel2015. október 24. 14:57

Átérezem...ez sosem múlik el...a szeretettel együtt örökrészünk.
Fájó, szép vers.

Törölt tag2015. október 24. 13:09

Törölt hozzászólás.

dreaming582015. október 24. 11:07

@skary: igaz

skary2015. október 24. 04:59

mindenki viszi a saját keresztjét...kis krisztusok vagyunk mindannyian

dreaming582015. október 24. 03:31

@Argent: Köszönöm - azt is, hogy olvastál...

Törölt tag2015. október 24. 01:51

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom