Te voltál

dreaming58•  2016. április 18. 00:13

A rezdülés,
ahogy indul arcom felé kezed
simítani.

A csillanás,
szemed sarkán a ráncocskák:
mosoly nekem.

A bársonyod,
hangod dalol fülemben:
égi dal.

Körülkarol
lelked, ha távol is vagy:
biztonság.

A pillanat,
mikor reggel megérzem:
vagy nekem.

Ez mind, igen.

Magaddal vitted, Kedvesem.
Hiányzik oly nagyon:

az életem.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582016. április 18. 19:16

@skary: valahol...

skary2016. április 18. 04:50

valahol magunkat siratjuk