Szürreál

dreaming58•  2011. február 17. 21:42

szíjat hasít az est
finom bőrén a nincs
összerándul a test
ha kattan a kilincs

de csak a képzelet
mi játszik neszeket
hullik a vakolat
a fal csupasz marad

vörös tégla sikít
fázik a jég alatt
kristálybörtönbe zárt
megfagyott öntudat

csendbe dermedt percek
cseppenként peregnek
itt állnak halomban
előttem a sarokban

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582011. február 18. 16:18

Örülök, Ildikó :)
Köszönöm!

dreaming582011. február 18. 13:34

Maya - ilyen volt a pillanatnyi lelkiállapotom...
Folyamatosan változik...
Pussz

dreaming582011. február 18. 13:23

Maya - ilyen volt a pillanatnyi lelkiállapotom...
Folyamatosan változik...
Pussz

Ametist2011. február 18. 06:22

Nagyon megérintett a versed hangulata, kedves Éva :)

pepo2011. február 18. 06:03

csendbe dermedt percek
cseppenként peregnek
itt állnak halomban
előttem a sarokban

mezeimarianna2011. február 18. 02:48

ajaj...nagyon hideg,hiánykeltő...