Szerencsés

dreaming58•  2017. augusztus 12. 22:57

Sorsvirágokat olvasok.


Némelyik írás, vers egy-egy hatalmas hangtalan jajkiáltás...

Elmélázok rajta, miért ennyi bánat és fájás?

Lehet, hogy én a dupla gyászommal még szerencsés vagyok? (engem nem bántalmazott sem 

apa, sem férj, sem senki más, csak a sors) 

A hiányt lassan-lassan fel lehet (talán) dolgozni.

Óvatos kis lépésenként helyükre kerülnek a dolgok a lelkemben-szívemben.

Azok a dolgok, melyek itt az oldalról kiabálnak felém, olyan szörnyűségekről üzennek, 

melyeket lehet, hogy sosem tud feldolgozni teljesen egy ember.


Olvasok tovább.


(igen...szerencsés vagyok)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. augusztus 13. 13:42

@Mikijozsa: Hát igen...

Mikijozsa2017. augusztus 13. 12:34

a sors nagy kalapácsa lesújtóan bánik veled, velünk, ez van, sajnos

dreaming582017. augusztus 13. 11:47

@Belle: ...

Törölt tag2017. augusztus 13. 10:42

Törölt hozzászólás.