Szavak mindíg csak veled

dreaming58•  2017. március 20. 15:16

Rozella előző versemhez írt kommetje hatására született hangulatszösz...

Tudom, unalmas már ha sírok
-a könnyek fakult közhelyek-
de lelkem szárnyra kap ha írok,
s a szavak mindíg csak veled,
neked, és rólad festik álmom.
Az éjben árnyad szendereg.
Ha bármit kezdek írni, látod, 
betűk közül szemed nevet.
Ha napfény érintgeti arcom
az is csak idézi kezed.
Ablakomon ha eső koppan
(lelkemben emléked remeg)
az is rólad morzéz' titokban.
Te hozol az íráshoz kedvet,
s ha írok - szárnyalok veled!

(kihagyni téged nem lehet)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. március 22. 10:07

@Krisztinka: ❤

BakosErika2017. március 21. 19:44

Nem...
Ölellek.

Krisztinka2017. március 21. 11:09

Nem ám♡

dreaming582017. március 21. 10:46

@skary: köszönlek

skary2017. március 21. 05:22

nem

dreaming582017. március 20. 23:28

@Bugatti350: Drága István - az csak a telefonos böngésző csele - már a nagy elkülönülés. Egy sor maradt volna ki csak (ahogy most itthon az asztali gépen meg is csináltam)
Köszönöm, hogy olvastad :)

dreaming582017. március 20. 23:25

@Rozella: Köszönlek :)

Bugatti3502017. március 20. 17:02

kihagyni téged nem lehet

Nagyon elkülönül a végén... lehetne közvetlenebb, ( közelebb)... szép verses emlékképekkel... Gratulálok!

Rozella2017. március 20. 16:55

"Te hozol az íráshoz kedvet,
s ha írok - szárnyalok veled!"

Nagyon megértem... ölellek én is!

Rozella2017. március 20. 15:59

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.