Szaggatott

Csak nagyon csöndben, szinte gondolatban
merem sóhajtani mi vágyam, abban
nincs semmi bonyolultság, egyszerű
mint falra rajzolt négyzetek, miképp
a tél a hóban lépeget, kinéz
a fájdalom az ablakon, int is talán
felém, és én hagyom, hogy átkaroljon
ellebegjen énvelem, de akkor már
nem súgom - sőt kiáltom: kérlek, légy velem!