Öszbe forduló

dreaming58•  2016. október 17. 21:19

Napsugarat gyűröget a reggel,
lomb közé már rozsdás árnyalat
szivárog, és bús, püffedt szemekkel
tekint végig a tájon a nap.

Életet lop virágtól az ősz: fáj,
fakul miden, és ez kimerít,
árnyban pihen elnyúlva hűvös táj,
próbálgatja arany színeit.

Az út szélén elmúlás söpör - lám,
szárnyán röppen álmos falevél,
képzelete új tavasz körött jár
(álmainkban már kisért a tél)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Ametist2016. október 18. 16:07

Kísért bizony... versed nagyon tetszett!

Zsuzsa03022016. október 18. 08:21

Láttam magam előtt...Nagyon szép!

"árnyban pihen elnyúlva hűvös táj,
próbálgatja arany színeit.

Az út szélén elmúlás söpör - lám,
szárnyán röppen álmos falevél,
képzelete új tavasz körött jár
(álmainkban már kisért a tél)"

skary2016. október 18. 03:17

igen ez az a beforduló..itt kell lekanyarodnod :)