Ó, az az egy nap...

dreaming58•  2017. június 29. 17:17

Semmibe kopott nyárízű fények,
elrepedt szívvel rólatok mesélek.
Június végén őszbe font kedvem.
Húnyt szemem sarkán gyöngyök peregnek.

A szívem hol van? Vele tűnt messze.
A napokat hiányában élem,  lebegve.
A nyár sem a régi - forrósága rideg.
Honnan  kaphatnék egy nem megrepedt szívet?

Nem állíthatom meg, közelít egyre,
baljós kis álmokat csempész éjembe.
Ó, az az egy nap - bár sose lett volna,
amely mindenemet örökre ellopta.

Mert közeledik július 10.  Már két éve...







Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. július 2. 12:40

@BakosErika: Köszönöm, drága Erika! :)

BakosErika2017. július 1. 06:49

Fájdalmasan gyönyörű...
Ölellek.

dreaming582017. június 29. 23:04

@merleg66: Köszönlek.

merleg662017. június 29. 22:51

...remek vers...hatalmas fájdalommal.

dreaming582017. június 29. 22:03

@V.Csilla: Köszönlek, ölellek.

V.Csilla2017. június 29. 22:00

A fájdalom, alantas kis piszok
ott ácsingózik dátumokra várva
s mint cethal, mely a cellánká fajult
túlélni kell mindig a gyomrába
lélegzetvételére várva . :-( ♥

dreaming582017. június 29. 19:04

@Zsuzsa0302: Mert tudod, még mindig nagyon fáj...
Köszönlek.

Zsuzsa03022017. június 29. 18:47

Gyönyörűszép, szomorú, fájdalommal teli....