~november(telen)~

 

Rőtabarnára sminkelte magát az ősz,

mégis aranyhálót tereget a tájon.

A pici zugokban még napfény időz.

Néha azt hiszem minderről, hogy csak álom.

 

November csak lépked. Színes köpenyét

lezserül vállára kanyarítva hordja.

Nem érzi még a múlás hidegét.

(az hegy mögött lapít köddel gomolyogva)

 

Lesz még idő, mikor visszavágyjuk ám

e szelíd időt, a fényfonatokat,

ezért élvezzük ki minden aranyát,

kortyoljuk e mámoros fénylő napokat.