Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
~nem lehet~
dreaming58• 2018. január 31. 14:10
A valóság tükörképévé olvadtál
az idő ráncos tenyerén.
(felhők takarnak. hol vagy már?)
Messze futott a "temegén".
Próbálok nincseddel élni,
de tudod olyan nehéz.
Mikor hajnalonként
ablakomon benéz hiányod...
nem tudom...nem lehet...
Nem tudom félredobni
az együttperceket.
dreaming582018. január 31. 22:40
@skary: @Mikijozsa: @Metta: @Pflugerfefi: @merleg66:
Köszönöm, hogy olvastatok :)
merleg662018. január 31. 21:41
Mikor hajnalonként
ablakomon benéz hiányod...
nem tudom...nem lehet...
Nem tudom félredobni
az együttperceket.
...de miért kellene?...hiszen a szépre mindig jó emlékezni...
Pflugerfefi2018. január 31. 21:16
Nem egyszerű!
Metta2018. január 31. 17:51
Bizony nagyon nehéz!
Szép vers!
Mikijozsa2018. január 31. 17:49
az "idő ráncos tenyerén" már sokminden elkezdett
nem az lenni ami volt, gratulálok a vershez
skary2018. január 31. 17:29
nem is kő...mög kő szelídíteni...vagy valami ilyesmi