Nélküled

dreaming58•  2017. október 6. 20:53

Éjbe suttogott álom vagy talán csak.
Még minden szemhunyással látlak,
ahogy nyújtod épp felém kezed.
- fura dolog az emlékezet...

Hiszen már oly sok nap telt el azóta,
s ha megszámolom, mennyi üres óra
futott el nélküled - rám szakad:
mióta, hogy hiába vártalak.

Mégis mindig itt vagy velem, és érzem,
egyre jobban hízik bennem félszem
hogy egyszer végleg elveszítelek.
Pedig szívemben van örök helyed!

2017. szeptember 20.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. október 7. 11:14

@Rozella: Rózám :)

dreaming582017. október 7. 11:13

@BakosErika: Ölellek

dreaming582017. október 7. 11:13

@Belle: Köszönöm

Rozella2017. október 7. 09:37

Megérintő, szép, mint minden emlékező versed.

"Még minden szemhunyással látlak,
ahogy nyújtod épp felém kezed.
- fura dolog az emlékezet..."

... fura dolog, valóban, mert azt hinnénk az ész tartja meg, pedig nem...

BakosErika2017. október 7. 07:54

Megkönnyeztem...

Törölt tag2017. október 7. 06:22

Törölt hozzászólás.

dreaming582017. október 6. 23:35

@merleg66: Köszönöm, hogy megmutattad.
Megkönnyeztem.

merleg662017. október 6. 22:31

Hegedűs Gábor: Nekrológ helyett

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom