Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mégsem
dreaming58 2016. november 23. 21:04
Dombhátra gombolva vastag páradunna,
Őszt könnyez a tájra csupasz fénygyerek,
Nyomában barna búbánat ténfereg.
Emlékek szánkáznak az álom peremén,
Mindegyikük egy-egy színes fodrú felhő,
az elmúlás lassan, óvakodva eljő.
Ringat, suttog fülembe, őszt lehel nevetve,
finom ujjakkal simít szívembe hézagot
két dobbanás közé - ez nem is én vagyok.
Mert tiéd a dobbanás, de te nem hallhatod
csak én érzem - érezlek a szélben
(és nem vagy itt mégsem)
dreaming582016. november 25. 18:55
@kicsisara: igazán köszönöm ☺
dreaming582016. november 25. 18:54
@Ametist: Köszönöm szépen
dreaming582016. november 25. 18:42
@Zsuzsa0302: Köszönlek drága Zsuzsám!
Bugatti3502016. november 24. 20:20
...meghatóan szép emlékek és képek !
Krisztinka2016. november 24. 14:54
..ha érzed ott van
kicsisara2016. november 24. 12:16
nagyon szép..
Ametist2016. november 24. 08:02
Meghitt, szép sorok...
dreaming582016. november 24. 07:03
@skary:
Hm...lehet
Zsuzsa03022016. november 24. 06:32
Nagyon tetszett léleksimogató versed!!! :)
skary2016. november 24. 05:14
de hallhatja