Még mindig kedvenc

dreaming58•  2017. augusztus 7. 20:35

...sőt, most méginkább!!!


Váci Mihály: A tél suttogó halk hava


A tél suttogó halk hava
a holtak utolsó szava,
félig kimondott elhaló
jéggé virágzott szó a hó.
Amit a holt hiába szólt,
a némaság a szélbe szórt,
s mit nem mondhattak soha el,
hull a sóhaj, némán lep el,
arcomon olvad, ajkamon,
szemem veri, a homlokom:

"Szeretlek! Légy hű! Ne feledj!
Élni még! -Szorítsd kezemet!
Még ne! - Még élni akarok!
Csókolj, élek, ha akarod!
Még! Még! Csókolj! Adj levegőt!
Felezd velem a Te időd!
Oszd ketté - add most a felét!
Mit ér majd, ha csak a tiéd!"

Barátok , most biztassatok.
Oxigént ad egy szavatok!



***

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. augusztus 7. 23:12

@merleg66: Ez az!

Tinikoromban leltem rá - akkor csak szimplán tetszett...aztán mikor már érintettnek éreztem magam, csak foszlányokra emlékeztem belőle, és szégyenszemre a szerzőt sem tudtam. Ez a két sor volt a "biztos pont" - mégis évekbe telt, míg sikerült rábukkannom a neten (mert persze tiniként papíralapon találtam)...

merleg662017. augusztus 7. 22:40

Barátok , most biztassatok.
Oxigént ad egy szavatok!