~még mindig a tél~

dreaming58•  2018. február 4. 14:30

Ment a hajnal kitömött batyuval,
vállára vetve fityegett a hó.
Nem törődött ezer nyűg-panasszal,
hogy februárra ez már nem való...

Csak ballagott a hosszú üres úton,
előle el is bújtak mind az emberek.
(az elfeledtem említeni kérem:
vasárnap volt) Mindenki szendereg.

A pirkadat hintette terhét széjjel,
nyomában lassan reggel lépeget.
Csodálkozott. Nem tudta hogy az éjjel
becibált fölé néhány felleget.

A február csak húzott egyet száján,
magában csendben kuncogott:
"Mit is képzeltél magadról drágám,
hisz én még mindig a tél vagyok!"


2018. február 4.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582018. február 5. 11:34

@schmidtlivi: :)

schmidtlivi2018. február 4. 22:42

Tetszik... :)

dreaming582018. február 4. 22:07

@merleg66: Mint alább írtam - Lackfit olvasgattam...
Köszönlek :)

merleg662018. február 4. 21:00

...nagyon jó, hangulatos és humoros...

dreaming582018. február 4. 18:29

@szeran: Ma sok Lackfit meg Varró Danit olvastam...úgy látszik, rám ragadt valami a hangulatból :D

dreaming582018. február 4. 18:28

@Rozella: :)

dreaming582018. február 4. 18:28

@R3ventlov: Köszi :)

Törölt tag2018. február 4. 17:43

Törölt hozzászólás.

Rozella2018. február 4. 17:11

kedves mesemondós vers:)

R3ventlov2018. február 4. 14:59

"A február csak húzott egyet száján,
magában csendben kuncogott:
"Mit is képzetél magadról drágám,
hisz én még mindig a tél vagyok!""

Remek :))