Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Maradtam magam
dreaming58• 2016. november 17. 19:22
A te világod már nem az enyém.
Te egyensúlyozol egy fűszál hegyén,
míg én gravitációtól kötve
fuldoklom itt lent a ködbe'.
Te szállsz magasan felhők felett -
régen együtt szálltam mindig veled
- de ez most más...ez anyagtalan.
Nem tudsz magaddal vinni,
hát maradtam magam.
dreaming582016. november 23. 21:06
@BakosErika: Tudom, Erikám.
Köszönlek!
BakosErika2016. november 18. 18:43
Átérzem Évám...
Krisztinka2016. november 18. 13:14
@dreaming58: én azt hiszem mégis veled van...most másképp...Ölellek:)
skary2016. november 18. 04:45
majd megyünk mindannyian
dreaming582016. november 17. 23:18
@estvanbalog: Tudom én...csak.........................
Majdnem 10 évig egyedül voltam férjem halála után, de nem érezetm magam magányosnak...
Aztán jött Lacikám itt a Poeton - jött, látott és győzött. 4 és fél évig voltunk együtt boldogan - és most hogy ő már nincs, így nélküle isszonyúan magányos vagyok :(
Ez van
estvanbalog2016. november 17. 22:39
...ááá vagyunk itt sokan is...mind veled is...nem vagy egyedül...néha a tücsök is hegedál...