Kalliope titokblogja

Játék
dreaming58•  2017. december 18. 19:26

~a magány szavai~

Ezt a versátiratot megint a fórumból hoztam át - most ez az aktuális feladvány a Poen Poet fórumtémában.
Hogy kinek melyik verse, azt találjátok ki, de később, ha már a fórumban megfejtették, majd elhozom az eredetit :)



Távol vagy tőlem, így a csók
Túlérik lassan ajkamon,
Mint le nem szüretelt barack
Dús leve hordoz bánatot.

Mert nem fogsz át: karom árva
Hiábavaló suta dolgok
Felé kap, csak reszketek
Szívem bús magányába zárva.

Mert nem jössz többé: az időt
ujjaim közt eresztem a földre...
Homokóra is így szemel
Hullajtva homokját a csöndbe.


dreaming58•  2017. december 6. 20:49

Varázs

Ma írtam ezt az átiratot - hogy kinek melyik művéből, azt később jelzem, mert a Poen Poet fórumtémában most ez az aktuális feladvány.

Látjuk egymást - ez örök varázs 
tükröződöm szerelem falán 
egymásban fénylünk - bűvös titok 
meghasadtam. Én ő is vagyok.

2017. november 6.

Nos, a fórumban megfejtették, így már ideilleszthetem az eredeti művet is :)


Gyurkovics Tibor: Csoda

Én látom őt – és ő lát engem
valami tükörszerelemben
én benne – ő bennem ragyog
egyedül és ketten vagyok.






dreaming58•  2017. november 28. 14:31

Tiszta fehér



Finom puha álomdunna,

tiszta fehér takaró,

erdő vállán szétterítve

csillámfényű pihe-hó.


Gyémánt-ékszer az ereszen:

 jégcsap csüng, szép a világ, 

árok szélén tél bóbiskol.

Nap mesefényt fest miránk.


Sűrű pelyhes hóesésben

lélekben már táncolunk.

Így köszönt a szép télidő,

miről csupán álmodunk.


Megadott szavakból: köszönt, takaró, pihe, puha, ül, sűrű, nap, világ, erdő, gyémánt



dreaming58•  2017. november 25. 13:09

Éjfény üzen

Éjfény üzen

Cseperedtem évszakokon
korom ingoványát hordom
őszi levél hull fejemre
míg az utat járom egyre

Dobol szívem mellkasomban
ijesztő milyen hideg van
fehérlik már az egész táj
rámdermed a kínos muszáj

Előttem csak posvány terül
megszólalni nem sikerül
megtorpanok kínzóhelyen
fent az égről éjfény üzen


***


Ezt a parafrázist a Poen Poet fórumtémába írtam feladványként Buda Ferenc: Csillag les rám című versére.
Íme az eredeti vers:


Felnőttem tavaszban nyárban
járok harminc év sarában
aranylombjait rámhányja
a villanyfa koronája

Jár a szívem döng a rossz dob
áll a hideg mint az oszlop
fölmagaslik fehér bálvány
megfagy az olajszivárvány

Lábam előtt sár fölfakad
alvad a szó nyelvem alatt
állok a nyakvágó hídon
csillag les rám kurta szigony


***

dreaming58•  2017. november 24. 20:01

~kósza vágyak~

Fagysóhajú reggelek
közelednek lassan.
Dér cifrázza bokrok ágát,
ősz suhan magasban.
Tündököl e hűs csoda,
fényt csempész még lopva,
kósza vágyak zongoráznak
szélcsendes zugokba'.
Ha éj hozza álmait
sötét köpönyegbe',
nyárszikrákat csihol sandán,
vacogó szívekbe.


***


Megadott szavakból született: tündököl, hűs, csoda, fény, sötét, dér, vágy, fagy, éj, ősz


***

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom