Jól van hát

dreaming58•  2017. október 27. 19:37

Jégfehér öleli
faggyá hűlt lelkemet.
Karmot ereszt az éj.
Hiányod eltemet.

Szárnyakat növesztek,
szöknék az ámokba.
Mégis itt kuporgok
nincsedet átfogva.

Csak a reggel próbál
kirángatni engem.
Apró nap-pihékkel
szinesíti kedvem.

Jól van hát, indulok,
várnak újabb fények.
Szívem leghátsó zugában
megőrizlek téged...

Tudom, így kívánnád:
könnygyöngyöm apadjon,
emléked kelyhéből
új remény fakadjon.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Rozella2017. október 28. 10:21

Nagyon szép, igazi reményteli sorok Évám, Úgy legyen!

/..álmokba ... /

BakosErika2017. október 28. 07:12

Megható és nagyon szép...

kevelin2017. október 27. 22:10

Megdobogtatta szívem ez a vers

merleg662017. október 27. 21:45

Tudom, így kívánnád:
könnygyöngyöm apadjon,
emléked kelyhéből
új remény fakadjon.

...ez biztos is, hogy így kívánná...a többi csak rajtad múlik... nagyon szép a versed.

SzaipIstvanne2017. október 27. 20:35

Nagyon szep.

Metta2017. október 27. 20:14

"könnygyöngyöm apadjon,
emléked kelyhéből
új remény fakadjon"
Nagyon szép!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom