Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Jól van hát
dreaming58• 2017. október 27. 19:37
Jégfehér öleli
faggyá hűlt lelkemet.
Karmot ereszt az éj.
Hiányod eltemet.
Szárnyakat növesztek,
szöknék az ámokba.
Mégis itt kuporgok
nincsedet átfogva.
Csak a reggel próbál
kirángatni engem.
Apró nap-pihékkel
szinesíti kedvem.
Jól van hát, indulok,
várnak újabb fények.
Szívem leghátsó zugában
megőrizlek téged...
Tudom, így kívánnád:
könnygyöngyöm apadjon,
emléked kelyhéből
új remény fakadjon.
Rozella2017. október 28. 10:21
Nagyon szép, igazi reményteli sorok Évám, Úgy legyen!
/..álmokba ... /
BakosErika2017. október 28. 07:12
Megható és nagyon szép...
kevelin2017. október 27. 22:10
Megdobogtatta szívem ez a vers
merleg662017. október 27. 21:45
Tudom, így kívánnád:
könnygyöngyöm apadjon,
emléked kelyhéből
új remény fakadjon.
...ez biztos is, hogy így kívánná...a többi csak rajtad múlik... nagyon szép a versed.
Törölt tag2017. október 27. 20:35
Törölt hozzászólás.
Metta2017. október 27. 20:14
"könnygyöngyöm apadjon,
emléked kelyhéből
új remény fakadjon"
Nagyon szép!