Igazgyöngy

dreaming58•  2017. március 23. 20:58

Magam választottam gödrömet.
Mélyén kuporgok, s eltemet
fejemben nyüzsgő száz gondolat.
(még vélem hallani hangodat)

 Nekem írt szavaid olvasom.
Hihetném, valami oltalom,
vagy holmi sírtúli üzenet...
(arcomon érzem a kezedet)
 
Írtad, te nem voltál jó színész
-vezérfonalad a józan ész-
de velem, s mellettem az életed
nem nélkülözött varázs-fényeket. 

Most tán egy másik színpadon
játszhatod kedvenc szereped
(én meg mint játszi fénysugár,
a függöny mellől leselkedek)
 
Ahogy te, én is csak áldhatom
közös időnket (oly kevés)
mennyekig bűvölő szép szavak...
(éjbe hullt lepkeszárnylebbenés)
 
Látod, már mosolygok. Álmodom:
gödröm tán sohasem létezett.
Emléked szívemben megpihen,
s belőle igazgyöngy terem.

 

Mostanában gyakran olvasgatom Krampuszom hozzám írt verseit (ezzel klasszul gödörbe is nyomom sajátmagam) - ez a vers ennek nyomán született.



*******

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. március 25. 23:04

@0708: Köszönöm szépen :)

dreaming582017. március 25. 07:40

@BakosErika:
Azért, mert fáj...
Ölellek

Törölt tag2017. március 24. 23:46

Törölt hozzászólás.

dreaming582017. március 24. 22:00

@Bugatti350:
Köszönlek, kedves István :)

BakosErika2017. március 24. 19:14

Nagyon szép, csak fájó...
Ölellek.

dreaming582017. március 24. 19:00

@skary: látomááám

dreaming582017. március 24. 19:00

@Ernest: Köszönlek, kedves Őrni!

Bugatti3502017. március 24. 07:55

Két írás, de egy út! :) Gratulálok!

skary2017. március 24. 04:36

látodlátodhunlöhettanánigyöngyöket

Ernest2017. március 24. 01:26

Szépen megírtad!

dreaming582017. március 23. 22:15

@Pflugerfefi: Köszönlek.
Tudod, mi itt ismertük meg egymást, és nagyon "egy húron pendültünk".

Pflugerfefi2017. március 23. 21:27

Ennek a szerelemnek tovább kellett volna égnie,
beleolvastam krampuszod verseibe,
nem szeretném szíved ,zaklatni de a vègzet,
Csodát ad tolladba, hát őszintén sajnálom!