~horpadt dalocska~

dreaming58•  2018. augusztus 13. 22:48

pocsolya vagyok az út szélén
ki eszén van messze elkerül
magány a részem ha fúj a szél
iszapba fúlt az életem
senki nincs aki gondol rám
a hajnal azért kis enyhet hoz
nincs itt velem a kispárnám
szívem behorpadt pléhdoboz
napsugár csillan a felhők közt
fénye mindenen szétszalad
távolabb emléked fütyörész
fején csinos kis csöndkalap

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Pflugerfefi2018. augusztus 15. 11:19

"szívem behopadt pléhdoboz"
mint fenyőn zörgő, száraz toboz!
Az emlék sokaig fog "fütyörészni"
Szép!

dreaming582018. augusztus 14. 23:24

@Mamamaci40: ölellek

dreaming582018. augusztus 14. 23:24

@Mikijozsa: Köszi

dreaming582018. augusztus 14. 23:23

@SzaipIstvanne: köszönöm

dreaming582018. augusztus 14. 23:23

@Rozella: lehet... néha nem úgy érzem...

Mamamaci402018. augusztus 14. 16:00

mancsot nyújtottam...

Mikijozsa2018. augusztus 14. 12:57

szép tartalmas vágyakozó soraid nagyon jók

SzaipIstvanne2018. augusztus 14. 12:54

Bar nagyon szomoru, de mint vers nagyon szep.

Rozella2018. augusztus 14. 10:37

... de az idő már kalapálja... igaz, csak finoman, csöndben...

dreaming582018. augusztus 14. 07:01

@kevelin: köszönlek

kevelin2018. augusztus 13. 23:09

Nagyon szép szomorú vers vidám hangulattal leírva.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom