Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Holdtalan
dreaming58 2017. október 6. 06:32
holdról álmodik a sötét égbolt
hiányától hullik könnye egyre
az őszi felhők is tudják: de rég volt
mikor fénye ezüsttel szegte
kacér szoknyájukat
ködlabdák gurulnak lent a réten
álmos bokrok ujjukat nyújtják
mutogatva ki alszik - mert én nem
- valami fura kábulat hull rám
mindenen túl mutat
mintha látnám: közeleg a hajnal
tenyerében őriz új reményt
bal zsebében megbúvik a lelkem
ez kárpótol talán mindenért
(egy félbetépett fakult életért)
2017. szeptember 25.
dreaming582017. október 6. 23:39
@merleg66: Lehet - néha igen :)
Köszönlek :)
dreaming582017. október 6. 23:38
@kevelin: :)
dreaming582017. október 6. 23:38
@Mikijozsa: Köszönöm :)
kevelin2017. október 6. 22:43
ködlabdák gurulnak lent a réten nagyon jó
merleg662017. október 6. 22:04
...azt hiszem látszik valamicske fény az alagút végén...remek versedhez szeretettel gratulálok.
Mikijozsa2017. október 6. 21:14
nagy szeretettel írtad, telve vagy optimizmussal, gratula
dreaming582017. október 6. 21:02
@Krisztinka: Köszönöm szépen - azt is hogy olvastad :)
Krisztinka2017. október 6. 16:55
@dreaming58: Nagyon szép,mint mindig és szomorú mint majdnem mindig. Szeretettel ölellek.
dreaming582017. október 6. 13:09
@petruchio: Köszönöm, Imrém ☺
petruchio2017. október 6. 07:49
"egy félbetépett fakult életért" szólnak a verseid....szép
dreaming582017. október 6. 07:40
@skary: ej ej...nem veszel te éngem komolyan....
skary2017. október 6. 06:47
kapcsódd fő a lámpát...oszt égybű világosabb lössssz