Ha tudnám

dreaming58•  2017. május 16. 21:50

Lelkedet hoztad takarónak,
és szíved volt a párnám.
Akkor még nem is sejtettem,
hogy mi az mi még várt rám.
Az éjek örömöt fénylettek,
karodban otthont lelt álmom.
Ma látom, mekkorát tévedtem.
Már sehol nem találom
azt a végtelen nyugalmat,
mi fátyolként símult rám.
Hiányod fájdalma
jégbe fagyaszt.

Eltüntetném, ha tudnám.

2017. május 12.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. május 19. 00:35

@azuur: Köszönöm :)

@merleg66: Neked is köszönöm, kedves Gábor.

dreaming582017. május 19. 00:35

@kevelin: Köszönöm

@skary: ...hát nem - sajnos...

@Steel: Köszönöm szépen - kedves vagy :)

merleg662017. május 17. 21:25

Nagyon szép versedhez szeretettel gratulálok.

azuur2017. május 17. 17:44

Nagyon szép.

Steel2017. május 17. 07:58

Megérintő. szívsajgatóan szomorú... Napfénymosolyokat Neked....

skary2017. május 17. 04:07

de nemtudod

kevelin2017. május 16. 23:14

Nagyon szèp vers,nagyon szèp szerelemről