Fogadd el - válasz Lacának

dreaming58•  2010. december 19. 13:53

Ezt Szerelmem hozzám írt  versét olvasva írtam feleletül.

 

Olvasva szavaid elönt a boldogság,
érzem már: megérte íly sokat várni rád.
Tudtam, hogy ott vagy már valahol, távol,
takarva ködbe fúlt hegyektől, fáktól.
 
Csak azt nem tudtam, hogy valóban elérlek,
hisz támadt utamon buktató temérdek,
fájva jártam kövesült rögeit sorsomnak,
remélve, a kínok egyszer csak elfogynak.
 
Így történt - már tudom: álltál az út végén,
kedves bűvmosolyod elhozta a reményt,
most itt vagy karomban, cél a csillagos ég
szemedben elveszve nem mondom, hogy elég.

-fogadd el, életem, s szívem nyújtom feléd-

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Kalliope2010. december 20. 22:44

Elolvastam :-S

Mamamaci402010. december 20. 22:38

de jó...hálás könnycsepp is jut estére...:)) úgyis nehéz volt a MIÉRT?..(blogomban)....

Kalliope2010. december 20. 22:34

Kedves Emi!(röviden, tömören :-D)
Azért én köszönöm :-))))) - sőt akkor még inkább!

Mamamaci402010. december 20. 22:31

mit?:)) csak őszinte voltam...amúgy...ne írjál annyit:)) Emi, röviden tömören...

Kalliope2010. december 20. 22:29

Kedves Mamamaci!
Igaz lehet - köszönöm szépen :-)

Mamamaci402010. december 20. 22:21

az biztos hogy szerelmes ember igazán szépeket tud írni...nálunk én írok, ő mosolyog....én pedig írok a mosolyáról...

Kalliope2010. december 20. 19:56

Ne köszönd...hisz folyamatosan megköszönöd szavak nélkül :-)

sz54laca2010. december 20. 08:21

Köszönöm :-)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom