Életforgó

dreaming58•  2012. október 28. 19:01

    Éltem, míg repített a képzelet
egekbe fel (mindig veled)
s álmok vittek karolva már,
és messzetünt a szemhatár.
Tudtam, hogy távol, valahol
hűséges szíved engem vár.
    Vagyok, mert átfog meleg karod,
és lelkem álomba ringatod,
s kezdődik már a körforgás:
élek, de kell az álmodás!
Szürkülhetnek a holnapok,
ablakunk fáján tél kopog,
  - mi együtt mindig így leszünk!
Tombolhat vihar, ellenünk
küldhet az ég ezer fagyot,
egymás közele forró burok!

(vigyáznak ránk az angyalok)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582012. október 30. 00:50

Ne sírj Kingám - ezen nem kell :)
Köszönöm!

dreaming582012. október 29. 22:37

Köszönlek Erikám! :)

Kicsikinga2012. október 29. 10:18

Jaj, már megint elsírtam magam, de nem baj ám!
Sőt!
Örülök a boldogságotoknak!

dreaming582012. október 29. 08:03

pepo :)

BakosErika2012. október 29. 05:02

Az biztos Évikém!
Szép vers! :)

dreaming582012. október 28. 19:56

Lacikám (H)

sz54laca2012. október 28. 19:36

(H)

pepo2012. október 28. 19:20

Tudtam, hogy távol, valahol
hűséges szíved engem vár.....:)