Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
éjvég
dreaming58• 2017. február 2. 23:45
hajnalfényt koldul lassan az éjvég
ég peremén csak néhány csillag pillog
a lélek hajlik ilyenkor hétrét
szorítják a semmit sötét őstitkok
halkan a derengés becsordul a tájba
ismét tágra nyitja szívét a világ
a magány szobáján minden ablak tárva
szabadjára hagyva a bánatot s hiányt
dreaming582017. február 3. 14:06
@Pflugerfefi: Nem "nem akar" - jelenleg nem tud... Szobafogságban vagyok.
dreaming582017. február 3. 14:04
@skary: Ja - kint, ahova én most nem nagyon tudok menni :(
skary2017. február 3. 13:06
@dreaming58: ezerágraragyoganap :)
dreaming582017. február 3. 13:05
@skary: Most ezt fizikailag értettem...már harmadik hete szobafogságban vagyok, ami nem igazán tesz jót a lelkemnek...szólni sincs kihez :(
dreaming582017. február 3. 13:04
@Rozella: Köszönlek Rózám :)
skary2017. február 3. 13:03
@dreaming58: ez csak bizarr önsajnálat...sztem nyalnak még utánad nyálat :)
dreaming582017. február 3. 13:02
@skary: élnék - de a testem nem hagy...és ez rányomja a bélyegét :(
Pflugerfefi2017. február 3. 10:49
Nagyon szép, csak a magány marad odabent,
nem akar kimenni a szabadba, valahogy meg kéne győzni......
Tetszett!
Rozella2017. február 3. 09:48
Igen, pontosan! Vége szakad az éjszakának... a lélek nem bírja a bezártságot, szabad teret kíván... Nagyon szépen megírtad!
"halkan a derengés becsordul a tájba
ismét tágra nyitja szívét a világ"
skary2017. február 3. 05:50
éljmééég .)