é j r ő l é j r e

dreaming58•  2017. október 7. 11:53

Éjről éjre valósággá álmodlak.
Nem várom, hogy ébresztgessen a holnap.
Amíg alszom itt vagy, érzem, nézel rám,
kék szemed ragyogó éji szép fáklyám.
Valóság vagy? Csak úgy nem tünhetsz már el.
Hajnal felé a szél rólad énekel.
Karjaidat magam köré álmodom
mindaddig, míg bús szívemen átoson
a fájó de józanító valóság:
lehetetlen - már hiába várok rád...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. október 7. 22:35

@merleg66: Nem is olyan nehéz (csak néha) - már "megszoktam"...hisz másom sincsen, mint ez a fájás...

merleg662017. október 7. 22:16

Nagyon szép vers...csodás ez a ragaszkodás...de így nagyon nehéz lehet élni...

dreaming582017. október 7. 15:11

@Mikijozsa: Talán nem is fog...ha rajtam múlik...

Mikijozsa2017. október 7. 13:46

jól van, emléke soha ne múljon el

dreaming582017. október 7. 13:18

@Törölt tag: Köszönlek :)

Törölt tag2017. október 7. 11:56

Törölt hozzászólás.