Cikcakkos vonalban

dreaming58•  2017. november 23. 19:40

Őszi szélben himbálódzó villanydrótokon
tépett szürke rongyként csüng a köd, a fájdalom.
Lent, alatta cikcakkos vonalban fut a szél,
kerti bokrok rejtekében már télről mesél.
 
Majd ha egyszer elindul és fagyot vet a tél,
zúzmarába csomagolhat mindent mit elér.
Mégis lelkek gyűrt zugában ott lapul a vágy,
tavaszt szomjazó titkokat dédelget tovább.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Marie_Marel2017. november 24. 17:54

@Hektar: éj, ej; Havierez. :-)

dreaming582017. november 24. 15:53

@Hektar: Nem sértődtem...csak vagyok elég konok ahhoz, hogy ragaszkodjak a saját elképzeléseimhez.
Itt az oldalon van egy-két emberke, akik tettek már le annyit, hogy elfogadjam a véleményüket (persze ez nem jelenti feltétlen azt, hogy meg is változtassam, amit leírtam)....viszont téged még nem ismerlek, így nem vagy köztük. Azért írtam: szólj, ha megjelenik az első műved a főoldalon :-)
És te se haragudj :-)

Törölt tag2017. november 24. 15:08

Törölt hozzászólás.

dreaming582017. november 24. 07:19

@skary: mijééé? igyááá most :-)

skary2017. november 24. 04:01

én még a decembert szomjazom :)

dreaming582017. november 23. 21:42

@Hektar:
Nincs szándékom metrót építeni - megfelel a kéregvasút is :)
Majd jelezz, ha felkerült az első mélyenszántó versed :D
Üdv itt az oldalon :D

Törölt tag2017. november 23. 21:36

Törölt hozzászólás.

dreaming582017. november 23. 21:32

@Metta: Köszönlek :)

Metta2017. november 23. 21:18

"tavaszt szomjazó titkokat dédelget tovább."
Igen,valahogy így!
Szép vers!