Biztató (mert oszlaniuk kell)

dreaming58•  2014. május 26. 22:01

jöjj ki a fényre. múlnak az árnyak.
mik itt suhognak fény-angyalszárnyak.
öleld át a napot, figyeld az eget
réten ezer virág neked integet.

fogd meg a kezem, segítek, érzed?
ne hallgass másra, hazudik, téved!
komor lidércek - elzavarom!
szeretlek, és ez bűv-hatalom

(az a baj, ezzel magam bíztatom)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582014. május 27. 21:24

@Mamamaci40: Köszi drága Macikám!

dreaming582014. május 27. 21:24

@Kreka: Szia Pankám :)
Az ölelést köszönöm - így virtuálisan is jól esett :)
Én is ölellek!

dreaming582014. május 27. 21:20

@Steel: Szia :)
A baj sajnos Anyukámmal van...és pici az esély a "jobbra" - ezért van szükségem némi (ön)biztatásra...

Mamamaci402014. május 27. 12:40

nem baj...az öngyógyítás mindig velünk van, jó a vers!

Törölt tag2014. május 27. 12:23

Törölt hozzászólás.

Steel2014. május 27. 11:30

Néha önmagunknak is szüksége van biztatásra...
Kifejező, szép vers.