Balzsamos

dreaming58•  2017. november 15. 15:06


Szemem sarkába rajzolgat az élet. 

Hogy múlnak az évek, mûvészete fáj, 

-hisz közben szívembe mély árkokat váj. 

 

Balzsam lehetne hogyha nevetve 

túl tudnék lépni múltam sok rögén. 

Nem tornyosodna a bánat fölém. 

 

Rózsák nyílnának, pillangó kedvére: 

szállna a napfénybe. Szabad tünde-tánc. 

Látásától szemem sarkán kisímul a ránc. 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582017. november 15. 22:51

@merleg66: :)

merleg662017. november 15. 22:19

@dreaming58: ...ábrándozni nem csak lehet, de kötelező is...:))))

dreaming582017. november 15. 21:27

@merleg66: igaz...de ábrándozni azért lehet :)
Köszönlek.

dreaming582017. november 15. 21:26

@Abraks_Anna: köszi :)

dreaming582017. november 15. 21:25

@skary: ha-ha

dreaming582017. november 15. 21:25

@Liwet: Köszönöm :)

merleg662017. november 15. 20:47

...ha ez ilyen egyszerű lenne...talán lehetne is...csak meg kellene tanulni a fájdalmat elengedni...tetszett a versed.

Abraks_Anna2017. november 15. 20:16

Szép költemény! Szeretettel! Adri

skary2017. november 15. 19:37

ha

Liwet2017. november 15. 18:33

Az élet nagy kozmetikus hírében áll. Megkapó , szép vers!
Nagyon tudsz!:)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom