Álomba gabalyodva

dreaming58•  2014. november 16. 18:25

Csendfoltokat illesztget szívem köré az álom.
Nem moccan, zörren semmi már, éj nyújtózik a tájon.
Szempillám zárul, mögötte édes képek várnak:
napfény suhan a réteken - itt nincs vége a nyárnak!
Amott a pitypang szirmai, még nem szállnak az égbe.
A kispatak csak csörgedez - csacsogva fut, és végre
szavát bár nem érti meg élő, régi mesét csobban,
hol tiszta még a képzelet, nem bújkál ott titokban
semmi mi árt, mi bántana, ott nyíltan, vígan élek,
árnyék se vet fölém homályt - milyen idilli képek!
De jön, közel, már itt kopog egy új nap, hátán terhek.
Ó, miért is nem végtelen az éj, az álompercek...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582014. november 17. 15:23

@Steel: Köszönlek, kedves Steel :)

Steel2014. november 17. 14:28

"Csendfoltokat illesztget szívem köré az álom.
Nem moccan, zörren semmi már, éj nyújtózik a tájon."

Csodás kép, hangulat...

dreaming582014. november 17. 01:09

@Sea_Miller: Köszönöm szépen. Örülök, hogy tetszik :)

Törölt tag2014. november 16. 19:13

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom