~álmodó~

dreaming58•  2018. augusztus 24. 14:53



Tenyerén dajkál a sötét.

Nyugalmat csomagol köréd. 

A hajnal távoli kincse 

fényeket bűvöl a nincsbe.

Várod, hogy megérkezzen,

szíved így nyugtot leljen,

engeded suhanni messze 

mindened elengedve.


Lassan beburkol az álom,

hintázik szempilládon,

majd oson szivárványhártyán

s szemhéjad vetítővásznán

pergeti emlékek filmjét.

Nem szabadulsz könnyen innét

- de hisz nem is nagyon vágyod

megtörni e varázsálmot.




Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582018. augusztus 25. 21:00

@Steel: Örülök. Köszönlek :)

dreaming582018. augusztus 25. 20:59

@Rozella: ki tudja???
Köszönlek.

Steel2018. augusztus 25. 20:08

Andalít, finom dallamú, és csodás a megfogalmazása, a hangulata...elbűvöl.

Rozella2018. augusztus 25. 17:54

Éled az álmaid, vagy álmodod az életet... valamelyik varázslat... de melyik?

dreaming582018. augusztus 25. 11:59

@Pflugerfefi: Nagyon köszönöm kedves Feri :)

Pflugerfefi2018. augusztus 25. 09:26

Mélyen szépséges...

dreaming582018. augusztus 24. 21:33

@kevelin: Köszönöm

dreaming582018. augusztus 24. 21:33

@Ametist: Ölellek, köszönlek drága Ildikó :)

kevelin2018. augusztus 24. 16:37

Oson szivárványhártyán--nagyon szèp

Ametist2018. augusztus 24. 15:09

Varázsálmod töretlen... leheletkönnyű verssorokba komponálod :)