Ökölben, nem felhőkben

Kezem ökölben
Eszem nincs a felhőkben
Mert csak már volt,
Minden távolság holt.

Vissza menésre
Nincs lehetőség
Előre menésre
Nincs kézség.

Itt vagyok
Forgolodó emberiség,
Le ülök, én s békesség,
Nincsen dühnek indok.

De hát inkább leülök,
Maradok
Senkit se harapok,
Voltaire könyvében fürdök.
" Hidegeket jól elküldök,,.

( Volter : Candide, azt olvasom, csak hogy a végét kiegészítsem, de ez  csak kieg. a versemhez, nem tartozik hozzá.)