Kergetem

Krubacsov_Jozef•  2012. január 22. 20:05

Kergetem régi önarcképem
Kopott száraz tenyerem
Munkát ordít
A jövő elfordít
A fájdalom lapít
A halott Róka pedig vonyít.

Megyek a hegyre
Minden kés ott élezve
Belsőségek kivérezve
Lélek az erősségben
A psziché pedig a belsőségben
Vezeti vissza azt a múlt-én darabot
Ki az ördög vért issza,
S onnantól kezdve nincs vissza.

A napokat csak élem
Hangos az utcai léptem
Arcom oly mindent eláruló
Magam jelenléte az áruló.
Majd majdan hallják
De lesznek kik tapasztalják
Kevés lesz az írás,
Mert sok bennem a sírás.

Küzdelem a szívben
Kopott falak sarka tövében,
A nap is tudatlan
Még a lakott ház is hontalan.
Arcom pedig cica szőrös
Szívem pedig rücsökös.
Nagyon sok az üstökös,
De nem érdekel.
Mert nem én leszek aki térdepel,
Nem én leszek a lemaradott
A megharapott
A megtámadott
A meggyalázott hullájú
Idegileg megviselt mintájú,
Holt.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Törölt tag2012. január 22. 23:51

Törölt hozzászólás.

Krubacsov_Jozef2012. január 22. 23:45

:))) Jól van Imre. :) Remélem emlékszel , hogy mondtam már neked hogy mindenkiben meg van a belső béke . :) De mentem, jó éjt! :)

Törölt tag2012. január 22. 23:40

Törölt hozzászólás.

Krubacsov_Jozef2012. január 22. 23:34

Kösz Imre, hagyom is . :) Negyven év múlva meg remélem nem ilyen leszek, mint most! :))

Törölt tag2012. január 22. 23:17

Törölt hozzászólás.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom